„EMIR”: kereskedési adattáraknak történő jelentéstételi kötelezettségek, és az Interaktive Brokers szolgáltatásai, amelyekkel megkönnyítjük Önnek ezen kötelezettségek teljesítését

 

1. Háttér: 2009-ben a G20 országok vállalták, hogy reformokat vezetnek be, amelyek célja az átláthatóság növelése és a partnerkockázat csökkentése a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacán a 2008-as pénzügyi válságot követően. Az Európai piaci infrastruktúra rendelet („EMIR”) volt az a jogi aktus, amely bevezette ezen vállalások többségét az EU-ban. Az EMIR egy Európai Uniós rendelet, amely 2012. augusztus 16-án lépett hatályba.
 
2. Az EMIR értelmében jelentéstételi kötelezettség alá eső pénzügyi instrumentumok és eszközosztályok: az alábbi eszközosztályok tőzsdén kívül és tőzsdén kereskedett származtatott ügyletei: hitel, kamat, tőke, áru és deviza származtatott ügyletek. A jelentéstételi kötelezettség nem vonatkozik a tőzsdén kereskedett warrantokra.
 
3. Kire vonatkoznak az EMIR szerinti jelentéstételi kötelezettségek: A jelentéstételi kötelezettségek általában minden, az EU-ban székhellyel rendelkező szerződő félre vonatkoznak, a természetes személyek kivételével. A kötelezettségek alanyai:
* Pénzügyi szerződő felek („PSZF”)
* Az elszámolási értékhatárt átlépő nem pénzügyi szerződő felek („NPSZF+”)
* Az elszámolási értékhatárt át nem lépő nem pénzügyi szerződő felek („NPSZF-”)
* Az EU-n kívüli harmadik országbeli szervezetek („HOSZ”) bizonyos korlátozott esetekben
 
A jelentéstételi kötelezettség lényegében minden, az EU-ban székhellyel rendelkező szervezetre vonatkozik, amely származtatott ügyletet kötött.
 
4. Pénzügyi szerződő felek („PSZF”): bankok, befektetési vállalkozások, hitelintézetek, biztosítók, ÁÉKBV-k, nyugdíjkonstrukciók és alternatívbefektetésialap-kezelők („ABAK”) által kezelt alternatív befektetési alapok. Az alternatív befektetési alap („ABA”) csak akkor válik pénzügyi szerződő féllé, ha az alapkezelő rendelkezik az Alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelv („ABAK irányelv”) szerinti engedéllyel, így egy EU-n kívüli alapra is vonatkozhatnak az EMIR szerinti jelentéstételi követelmények.
 
5. Nem pénzügyi szerződő fél („NPSZF”): A nem pénzügyi szerződő fél az EU-ban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely nem minősül pénzügyi szerződő félnek vagy központi szerződő félnek („KSZF”), pl. elszámolóháznak. Az NPSZF-eknek kevesebb kötelezettségük van, mint a PSZF-eknek. Ha azonban egy NPSZF átlépi az „elszámolási értékhatárt”, bekerül az NPSZF+ kategóriába, és ekkortól szinte azonos kötelezettségek vonatkoznak rá, mint a PSZF-ekre (ideértve a biztosítékeszközökre és értékelésekre vonatkozó jelentéseket is). Az elszámolási értékhatárt át nem lépő NPSZF-ek megnevezése: NPSZF-. A gyakorlatban a természetes személyeken (tehát a magánszemélyeken vagy egy közös számlát használó magánszemélyeken) kívül
mindenki az NPSZF- kategóriába tartozik, így jelentési kötelezettsége van.
 
AZ INTERACTIVE BROKERS JELENTÉSTÉTELI SZOLGÁLTATÁSAI SEGÍTSÉGÉVEL EGYSZERŰEN TELJESÍTHETI JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEIT
 
6. Milyen szolgáltatásokat kínál az Interactive Brokers az ügyfeleknek, amivel megkönnyíti a jelentéstételi kötelezettségeik teljesítését, tehát kínál-e kiszervezett szolgáltatásokat a kereskedési jelentésekhez, illetve a LEI kódok kiadásának megkönnyítéséhez: Ahogy fentebb említettük, mind a PSZF-ek, mind az NPSZF-ek kötelesek bejelenteni a (tőzsdén kívüli és tőzsdei) tranzakcióik adatait engedélyezett Kereskedési Adattáraknak. Ezt a kötelezettséget lehet közvetlenül egy Kereskedési Adattárnak teljesíteni, vagy kiszervezni a jelentéstétel operatív vonatkozásait a másik szerződő félnek vagy egy harmadik félnek (aki benyújtja a jelentéseket az ügyfél nevében).
 
Az Interactive Brokers célja, hogy megkönnyítse a LEI kódok kiadását, és kiszervezett jelentéstételi szolgáltatásokat kínáljon azon ügyfeleinek, akik megbízásából ügyleteket hajt végre és számol el, feltéve, hogy ehhez az ügyfél hozzájárul, illetve hogy ez operatív, jogi és szabályozói akadályba nem ütközik.
 
Amennyiben Ön az EMIR jelentéstételi kötelezettségek hatálya alá tartozik, hamarosan be fog tudni jelentkezni az IB számlakezelő rendszerbe, ahol LEI kódot igényelhet, illetve kiszervezheti a jelentéstételi feladatait az Interactive Brokersnek.
 
Terveink szerint szolgáltatásunk az értékelési jelentésekre is ki fog terjedni, amennyiben és ameddig ez jogi és szabályozói szempontból megengedhető az Interactive Brokers számára, feltéve, hogy a partner ilyen jelentéstételre kötelezett (azaz amennyiben a partner a PSZF vagy az NPSZF+ kategóriába tartozik).
 
Ennek további feltétele, hogy az Interactive Brokers a jelentéstétel során a saját kereskedési értékelési módszereit alkalmazza.
 
7. Kiszervezhető-e az EMIR szerinti jelentéstétel: Az EMIR lehetővé teszi bármely szerződő fél számára a jelentéstétel kiszervezését egy harmadik félnek. Amennyiben egy szerződő fél vagy KSZF harmadik félnek szervezi ki a jelentéstételt, végső soron továbbra is ő marad a felelős a jelentéstételi kötelezettség teljesítéséért. Hasonlóképpen, a másik szerződő fél vagy a KSZF köteles biztosítani, hogy a harmadik fél, akihez a jelentéstételi kötelezettségét kiszervezte, helyesen készítse el a jelentéseket. A brókerek és kereskedők nem kötelesek jelentéseket benyújtani, amikor kizárólag megbízás alapján járnak el. Ha egy tömbösített megbízás miatt egyidejűleg több tranzakcióra kerül sor, minden egyes tranzakciót be kell jelenteni.
 
ALAPOK ÉS RÉSZALAPOK - Az EMIR szerinti kötelezettségek a másik szerződő félre vonatkoznak, ami lehet az alap vagy a részalap. A tranzakcióban megbízóként részt vevő alap vagy részalap köteles nyilatkozni a saját besorolásáról (PSZF, NPSZF+ vagy NPSZF-), a jelentéstétel kiszervezésére való jogosultságáról és a Jogi Személy Azonosító („LEI”) kódjáról.
 
8. Az EMIR 1. cikk (4) és (5) bekezdése szerinti kivételek: Az EMIR 1. cikk (4) és (5) bekezdése a besorolásuk alapján mentesít egyes jogi személyeket az EMIR-ben előírt kötelezettségek némelyike vagy mindegyike alól. Jelesül az 1. cikk (4) bekezdése alapján mentesülő jogi személyek az EMIR-ben előírt valamennyi kötelezettség aló mentesülnek, míg az 1. cikk (5) bekezdése alapján mentesülő jogi személyek a jelentéstételi kötelezettség kivételével mentesülnek valamennyi kötelezettség alól, tehát esetükben a jelentéstételi kötelezettség továbbra is fennáll.
 
9. Az EMIR 1. cikk (4) és (5) bekezdése alapján mentesülő jogi személyek: Eleinte az 1. cikk (4) bekezdése kizárólag az európai jegybankokra, az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő uniós közintézményekre valamint a Nemzetközi Fizetések Bankjára vonatkozott. Később
az 1. cikk (4) bekezdése szerinti mentességet kiterjesztették az Egyesült Államok és Japán jegybankjaira és államadósságot kezelő intézményeire is. A Bizottság jelezte, hogy a jövőben további külföldi jegybankok és adósságkezelő intézmények is felkerülhetnek a listára, amennyiben a Bizottság kielégítő módon meg tud győződni arról, hogy egyenértékű szabályozás érvényesül az érintett harmadik országokban. Az 1. cikk (5) bekezdése nagy vonalakban a jogi személyek alábbi kategóriáinak nyújt mentességet:
- Multilaterális fejlesztési bankok;
- Központi kormányzati tulajdonban álló és a központi kormányzat által garantált nem kereskedelmi, közszektorbeli intézmények; és
- Az európai pénzügyi stabilitási eszköz és az európai stabilitási mechanizmus.
 
10. Tőzsdén kívül és tőzsdén kereskedett származtatott ügyletek: Az ESMA 1. szintű szabályozása, végrehajtástechnikai standardjai, illetve szabályozástechnikai standardjai nem tesznek különbséget a tőzsdén kereskedett származtatott ügyletek és a tőzsdén kívüli kontraktusok között.
 
A kontraktus azonosítása egy egyedi termékazonosító használatával történik. Emellett a tranzakciókhoz szükséges egy egyedi ügyletazonosító is. Amennyiben nem jön létre a termékazonosítók globálisan elfogadott rendszere, már létezik egy javaslat, ami a Nemzetközi értékpapír-azonosító számok (International Securities Identification numbers, ISIN), az Alternatív instrumentumazonosító számok (Alternative Instruments Identifiers, AII), vagy a Pénzügyi instrumentumok besorolási kódjai (Classification of Financial Instruments Codes, CFI) alkalmazását kínálja alternatív megoldásként.
 
11. Az Interactive Brokers által igénybe vett kereskedési adattár: az Interactive Brokers (U.K.) Limited a CME ETR szolgáltatásait veszi igénybe, ami a CME Csoport tagja.
 
12. Jogi Személy Azonosító („LEI”) kódok kiadása
 
A származtatott ügyleteket kötő minden EU szerződő félnek rendelkeznie kell LEI kóddal a jelentéstételi kötelezettsége teljesítése érdekében. A LEI kód a szerződő fél adatok bejelentése során kerül felhasználásra.
 
A LEI egy jogi személyhez vagy struktúrához rendelt egyedi azonosító vagy kód, ami lehetővé teszi a pénzügyi tranzakciókban részt vevő szerződő felek egyértelmű azonosítását.
 
„EMIR”: A kereskedési adattár felé történő jelentéstételi kötelezettségre vonatkozó további információk
 
13. Az értékhatárok, amelyek meghatározzák, hogy egy PSZF a PSZF+ vagy PSZF- kategóriába tartozik-e: Az alábbi elszámolási értékhatárok bármelyikének átlépése a PSZF+ kategóriába való besorolást eredményez. A pozíciókat a névleges 30 napos gördülő átlag alapján kell kiszámítani:
• 1 milliárd EUR bruttó névleges érték tőzsdén kívüli származtatott hitelügyletek esetén;
• 1 milliárd EUR bruttó névleges érték tőzsdén kívüli származtatott részvényügyletek esetén;
• 3 milliárd EUR bruttó névleges érték tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek esetén;
• 3 milliárd EUR bruttó névleges érték tőzsdén kívüli származtatott devizaügyletek esetén; és
• 3 milliárd EUR bruttó névleges érték tőzsdén kívüli származtatott áruügyletek, valamint a fentiekben nem nevesített, más tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetén.
 
Az elszámolási értékhatár átlépésének kiszámításához a PSZF köteles összesíteni a cégcsoporthoz tartozó valamennyi nem pénzügyi vállalkozás ügyleteit is (és meghatározni, hogy a kérdéses vállalkozások az EU-n belül vagy kívül működnek), és a kapott eredményből kivonni a fedezeti vagy treasury céllal kötött ügyletek értékét. Ebben az összefüggésben a „fedezeti ügylet” kifejezés olyan ügyletet takar, amely objektíven mérhető módon csökkenti a PSZF vagy a cégcsoportja kereskedelmi, illetve treasury finanszírozási tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat.
 
14. Kitettségek bejelentése: a PSZF-ek és az NPSZF+-ok kötelesek jelentést tenni az alábbiakról:
 
* Minden egyes szerződés piaci értéken és modell szerinti értéken történő értékelése
* A felajánlott biztosítékeszközök részletes adatai ügyfél vagy portfólió alapon (tehát ahol a biztosítékeszközök értékének kiszámítása egy adott ügyletcsoportból eredő nettó pozíciók alapján, és nem ügyletenként kerül sor)
 
15. Kereskedési adattáraknak történő jelentések ütemezése: A jelentéstétel első napja 2014. február 12.:
 
* Február 12-én vagy azt követően kötött új ügyletek, kereskedési nap +1 alapon;
* 2014. február 12-ig be kellett jelenteni egy kereskedési adattárnak minden olyan, 2012. augusztus 16-án vagy azt követően kötött ügyletből eredő nyitott pozíciót, amely 2014. február 12-én még nyitott volt;
* 2014. május 13-ig be kellett jelenteni egy kereskedési adattárnak minden olyan, 2012. augusztus 16-a előtt kötött ügyletből eredő nyitott pozíciót, amely 2014. február 12-én még nyitott volt;
* Az értékeléseket és biztosítékeszközöket 2014. augusztus 12-ig be kellett jelenteni egy kereskedési adattárnak;
* 2017. február 12-ig be kellett jelenteni egy kereskedési adattárnak minden olyan, 2012. augusztus 16-án, azelőtt vagy azt követően kötött ügyletet, amely 2014. február 14-én már nem volt nyitott.
 
16. Mit kell bejelenteni és mikor: Információkat kell bejelenteni minden egyes ügylet szerződő feleiről (szerződő fél adatok), és magukról az ügyletekről is (általános adatok).
 
A bejelentendő szerződő fél adatok 26, míg az általános adatok 59 tételből állnak. Ezen tételeket az ESMA kereskedési adattáraknak jelentendő minimális adatokra vonatkozó szabályozástechnikai standardjaihoz fűzött melléklet 1. és 2. számú táblázata tartalmazza.
 
A szerződő felek és KSZF-ek az alábbi esetekben kötelesek jelentést benyújtani:
 
* egy ügylet megkötésekor
* egy ügylet módosításakor
* egy ügylet megszűnésekor
 
A jelentést legkésőbb az ügylet megkötésének, módosításának vagy megszűnésének a napját követő munkanapon kell benyújtani.
 
17. Mit kell bejelenteni és ki felel a jelentés benyújtásáért: A jelentéstételi kötelezettség mind a tőzsdén kívüli, mind a tőzsdei származtatott ügyletekre vonatkozik. A jelentéstételi kötelezettség alanyai az ügylet szerződő felei, függetlenül azok besorolásától. Felhívjuk a figyelmét a következőkre:
 
* Az értékelésekről és biztosítékeszközökről kizárólag a PSZF-ek és az NPSZF+-ok kötelesek jelentést benyújtani.
* Általában minden ügyletet mindkét szerződő fél köteles bejelenteni.
 
A JELEN TÁJÉKOZTATÁS KIZÁRÓLAG AZ INTERACTIVE BROKERS ÁLTAL JÓVÁHAGYOTT ÜGYFELEKNEK SZÓLÓ IRÁNYMUTATÁS.
 
MEGJEGYZÉS: A FENTI INFORMÁCIÓK NEM TEKINTHETŐK A RENDELET ÁTFOGÓ, KIMERÍTŐ VAGY VÉGLEGES ÉRTELMEZÉSÉNEK, HANEM KIZÁRÓLAG AZ ESMA EMIR RENDELET ÉS AZ ABBÓL EREDŐ, KERESKEDÉSI ADATTÁRAK FELÉ TÖRTÉNŐ JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓJÁNAK.