Lényegében így működik a SPAN:

A SPAN egy származékos és fizikai instrumentumokból álló portfólión egységnyi idő (jellemzően egy kereskedési nap) alatt potenciálisan bekövetkező lehető legnagyobb veszteség kiszámításával értékeli a portfólió általános kockázatát. Ennek során a rendszer kiszámítja, hogy különböző piaci feltételek mellett mennyi lehetne a portfólión realizált nyereség/veszteség.  A módszertan középpontjában a SPAN kockázati mátrix áll, azaz egy sor numerikus érték, amelyek megmutatják, hogy egy adott kontraktus különböző feltételek mellett milyen nyereséget/veszteséget termel. Minden feltétel egy kockázati forgatókönyvnek minősül. Az egyes kockázati forgatókönyvek numerikus értéke mutatja meg azt a nyereséget/veszteséget, amit az adott kontraktus generálna az árváltozás (mögöttes árváltozás), volatilitásváltozás és lejáratig hátralévő idő csökkenésének adott kombinációjában. 

A SPAN fedezeti fájlokat a tőzsde a nap folyamán konkrét időközönként megküldi az IBKR-nek, ahol feltöltésre kerülnek a SPAN fedezeti kalkulátorba.  A kalkuláció során minden határidős opciós ügylet kockázatosnak minősül mindaddig, amíg el nem éri a futamideje végét vagy lezárásra nem kerül.  Ebből a szempontból nem számít, hogy az ügylet pénzen kívüli-e vagy sem.  Minden forgatókönyvnek számolnia kell a szélsőséges piaci volatilitás esetével, és ennek megfelelően a fenti határidős opciós ügyletek fedezetre gyakorolt hatását az opciós pozíció megszűnéséig figyelembe kell venni. A SPAN fedezeti követelményeket összehasonlítjuk az IBKR előre meghatározott szélsőséges piaci forgatókönyveivel, és a kettő közül a magasabbat használjuk fedezeti követelményként.