Fees for Trading Warrants and Structured Products on Euronext
Overview:
Euronext's fee thresholds on structured products and how it impacts clients' trading, for both fixed and tiered commission models
Background:
Clients that place orders and trade for more than EUR 6'000 in Warrants and Structured Products will be charged a 2.5 basis points fee with a maximum of EUR 20.
The table below displays the exchange fees for warrants and structured products when trading on Euronext:
|
Product Group |
Fee |
Minimum per Trade |
Maximum per Trade |
|
Warrants & Structured Products – trade value up to EUR 6’000 |
0.00 |
N/A |
N/A |
|
Warrants & Structured Products – trade value more than EUR 6’000 |
2.50 bps |
N/A |
EUR 20 per Trade |
Calculations:
For Cost Plus (Tiered) Clients:
Example: Client wishes to trade structured products on Euronext for a total trade value of EUR 10’000.
Scenario A:
Trade value = EUR 10’000
Fee = 2.5 Bps
As the trade value is above EUR 6’000, the fee of 2.50 bps applies and therefore an additional EUR 2.50 will have to be paid for the trade.
Scenario B:
Order 1:
Trade Value = EUR 5’000
Fee = 0.00
Order 2:
Trade Value = EUR 5’000
Fee = 0.00
As the trade value of each trade is below EUR 6’000, no additional fees apply.
Note: This calculation does not impact clients on the Fixed commission schedule.
GYIK: Különleges követelmények hatálya alá tartozó értékpapírok
Soha nem látott volatilitást tapasztalunk a GME, AMC, BB, EXPR és KOSS részvényeknél, illetve néhány más amerikai értékpapírnál, ami miatt kénytelenek voltunk csökkenteni az ezen értékpapírokhoz korábban kínált tőkeáttételt, továbbá bizonyos esetekben a kockázatcsökkentő tranzakciókra korlátozni a kereskedést. Az alábbiakban olvashatja a fenti intézkedésekre vonatozó gyakran ismételt kérdéseket.
K: Vonatkozik-e jelenleg bármilyen korlátozás a GME részvény vagy a közelmúltbeli megemelkedett volatilitással érintett bármely más amerikai értékpapír kereskedésére?
V: Az IBKR jelenleg nem korlátozza az AMC, GME, BB, EXPR és KOSS részvényekkel, illetve a szélsőséges piaci volatilitással érintett más részvényekkel folytatott kereskedést. Ez magában foglalja az új pozíciók megnyitására, illetve a meglévő pozíciók bezárására irányuló megbízásokat is.
Sok más brókerhez hasonlóan átmenetileg az IBKR is korlátozta az új pozíciók nyitását az érintett értékpapírok némelyikében. Ezeket a korlátozásokat azóta feloldottuk.
Az IBKR nem korlátozta a meglévő pozíciók lezárásának lehetőségét, és nem is tervezünk ilyesmit.
K: Folytathatok-e fedezeti kereskedést az érintett részvényekkel, illetve az azokon alapuló opciókkal vagy más származtatott ügyletekkel az IBKR-nél?
V: Az IBKR megemelte a GME részvényre, illetve a közelmúltbeli volatilitással érintett más amerikai értékpapírokra vonatkozó fedezeti követelményét oly módon, hogy a long pozíciókra 100%-os, míg a short pozíciókra 300%-os fedezetet ír elő. Ezek a fedezeti követelmények a kereskedési platformon is megjelennek a megbízás benyújtása előtt.
K: Miért korlátozza az IBKR új pozíciók nyitását egyes értékpapírok esetén?
V: Az IBKR kockázatkezelési okokból hozta meg ezeket az intézkedéseket, tehát hogy megvédje saját magát és ügyfeleit a változékony és instabil piacon gyakran előforduló szélsőséges kilengésekből eredő túlzott veszteségektől.
Az IBKR-t változatlanul aggasztja ezen természetellenes volatilitás elszámolóházakra, brókerekre és más piaci szereplőkre gyakorolt hatása.
K: Rendelkezik-e az IBKR vagy a leányvállalatai pozíciókkal ezekben a termékekben, amelyek védelme érdekében ezeket a korlátozásokat bevezették?
V: Nem. Az IBKR nem rendelkezik saját pozícióval ezekben az értékpapírokban.
K: Mi teszi lehetővé az IBKR számára ezen korlátozások bevezetését?
V: Az ügyfél-megállapodással összhangban az IBKR saját belátása szerint elutasíthatja bármilyen ügyfélmegbízás befogadását.
Az IBKR jogosult továbbá bármikor, saját kizárólagos hatáskörében módosítani bármely meglévő vagy új pozícióra vonatkozó fedezeti követelményt. Végső soron az IBKR az, aki a fedezeti kereskedés során kölcsönadja a pénzét.
K: Minden vagy csak néhány IBKR ügyfél tartozott a korlátozások hatálya alá?
V: Minden – új pozíciók nyitására és a fedezeti követelmény megemelésére vonatkozó – korlátozás hatálya kiterjedt valamennyi IBKR ügyfélre. A korlátozásokat nem az ügyfélkörre, hanem az adott értékpapírokra alkalmaztuk.
K: Veszélyben van-e az IBKR-nél tartott pénzem? Jelentős veszteségek érték az IBKR-t?
V: Az IBKR nem szenvedett el jelentős veszteségeket. Hatékony kockázatkezelésének köszönhetően az IBKR sikeresen vette a piaci volatilitás által támasztott akadályokat. Konszolidált alapon az IBG LLC saját tőkéje meghaladja a 9 milliárd USD-t, ami több mint 6 milliárd USD-vel magasabb a szabályozói követelménynél.
K: Mik az IBKR további tervei? Hogyan fogok ezekről értesülni?
V: Az IBKR továbbra is nyomon követi a piaci fejleményeket, és a piaci feltételek alapján fogja meghozni a következő döntéseket. Az aktuális információkért kérjük, látogasson el weboldalunkra.
„EMIR”: kereskedési adattáraknak történő jelentéstételi kötelezettségek, és az Interaktive Brokers szolgáltatásai, amelyekkel megkönnyítjük Önnek ezen kötelezettségek teljesítését
1. Háttér: 2009-ben a G20 országok vállalták, hogy reformokat vezetnek be, amelyek célja az átláthatóság növelése és a partnerkockázat csökkentése a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacán a 2008-as pénzügyi válságot követően. Az Európai piaci infrastruktúra rendelet („EMIR”) volt az a jogi aktus, amely bevezette ezen vállalások többségét az EU-ban. Az EMIR egy Európai Uniós rendelet, amely 2012. augusztus 16-án lépett hatályba.
2. Az EMIR értelmében jelentéstételi kötelezettség alá eső pénzügyi instrumentumok és eszközosztályok: az alábbi eszközosztályok tőzsdén kívül és tőzsdén kereskedett származtatott ügyletei: hitel, kamat, tőke, áru és deviza származtatott ügyletek. A jelentéstételi kötelezettség nem vonatkozik a tőzsdén kereskedett warrantokra.
3. Kire vonatkoznak az EMIR szerinti jelentéstételi kötelezettségek: A jelentéstételi kötelezettségek általában minden, az EU-ban székhellyel rendelkező szerződő félre vonatkoznak, a természetes személyek kivételével. A kötelezettségek alanyai:
* Pénzügyi szerződő felek („PSZF”)
* Az elszámolási értékhatárt átlépő nem pénzügyi szerződő felek („NPSZF+”)
* Az elszámolási értékhatárt át nem lépő nem pénzügyi szerződő felek („NPSZF-”)
* Az EU-n kívüli harmadik országbeli szervezetek („HOSZ”) bizonyos korlátozott esetekben
A jelentéstételi kötelezettség lényegében minden, az EU-ban székhellyel rendelkező szervezetre vonatkozik, amely származtatott ügyletet kötött.
4. Pénzügyi szerződő felek („PSZF”): bankok, befektetési vállalkozások, hitelintézetek, biztosítók, ÁÉKBV-k, nyugdíjkonstrukciók és alternatívbefektetésialap-kezelők („ABAK”) által kezelt alternatív befektetési alapok. Az alternatív befektetési alap („ABA”) csak akkor válik pénzügyi szerződő féllé, ha az alapkezelő rendelkezik az Alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelv („ABAK irányelv”) szerinti engedéllyel, így egy EU-n kívüli alapra is vonatkozhatnak az EMIR szerinti jelentéstételi követelmények.
5. Nem pénzügyi szerződő fél („NPSZF”): A nem pénzügyi szerződő fél az EU-ban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely nem minősül pénzügyi szerződő félnek vagy központi szerződő félnek („KSZF”), pl. elszámolóháznak. Az NPSZF-eknek kevesebb kötelezettségük van, mint a PSZF-eknek. Ha azonban egy NPSZF átlépi az „elszámolási értékhatárt”, bekerül az NPSZF+ kategóriába, és ekkortól szinte azonos kötelezettségek vonatkoznak rá, mint a PSZF-ekre (ideértve a biztosítékeszközökre és értékelésekre vonatkozó jelentéseket is). Az elszámolási értékhatárt át nem lépő NPSZF-ek megnevezése: NPSZF-. A gyakorlatban a természetes személyeken (tehát a magánszemélyeken vagy egy közös számlát használó magánszemélyeken) kívül
mindenki az NPSZF- kategóriába tartozik, így jelentési kötelezettsége van.
AZ INTERACTIVE BROKERS JELENTÉSTÉTELI SZOLGÁLTATÁSAI SEGÍTSÉGÉVEL EGYSZERŰEN TELJESÍTHETI JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEIT
6. Milyen szolgáltatásokat kínál az Interactive Brokers az ügyfeleknek, amivel megkönnyíti a jelentéstételi kötelezettségeik teljesítését, tehát kínál-e kiszervezett szolgáltatásokat a kereskedési jelentésekhez, illetve a LEI kódok kiadásának megkönnyítéséhez: Ahogy fentebb említettük, mind a PSZF-ek, mind az NPSZF-ek kötelesek bejelenteni a (tőzsdén kívüli és tőzsdei) tranzakcióik adatait engedélyezett Kereskedési Adattáraknak. Ezt a kötelezettséget lehet közvetlenül egy Kereskedési Adattárnak teljesíteni, vagy kiszervezni a jelentéstétel operatív vonatkozásait a másik szerződő félnek vagy egy harmadik félnek (aki benyújtja a jelentéseket az ügyfél nevében).
Az Interactive Brokers célja, hogy megkönnyítse a LEI kódok kiadását, és kiszervezett jelentéstételi szolgáltatásokat kínáljon azon ügyfeleinek, akik megbízásából ügyleteket hajt végre és számol el, feltéve, hogy ehhez az ügyfél hozzájárul, illetve hogy ez operatív, jogi és szabályozói akadályba nem ütközik.
Amennyiben Ön az EMIR jelentéstételi kötelezettségek hatálya alá tartozik, hamarosan be fog tudni jelentkezni az IB számlakezelő rendszerbe, ahol LEI kódot igényelhet, illetve kiszervezheti a jelentéstételi feladatait az Interactive Brokersnek.
Terveink szerint szolgáltatásunk az értékelési jelentésekre is ki fog terjedni, amennyiben és ameddig ez jogi és szabályozói szempontból megengedhető az Interactive Brokers számára, feltéve, hogy a partner ilyen jelentéstételre kötelezett (azaz amennyiben a partner a PSZF vagy az NPSZF+ kategóriába tartozik).
Ennek további feltétele, hogy az Interactive Brokers a jelentéstétel során a saját kereskedési értékelési módszereit alkalmazza.
7. Kiszervezhető-e az EMIR szerinti jelentéstétel: Az EMIR lehetővé teszi bármely szerződő fél számára a jelentéstétel kiszervezését egy harmadik félnek. Amennyiben egy szerződő fél vagy KSZF harmadik félnek szervezi ki a jelentéstételt, végső soron továbbra is ő marad a felelős a jelentéstételi kötelezettség teljesítéséért. Hasonlóképpen, a másik szerződő fél vagy a KSZF köteles biztosítani, hogy a harmadik fél, akihez a jelentéstételi kötelezettségét kiszervezte, helyesen készítse el a jelentéseket. A brókerek és kereskedők nem kötelesek jelentéseket benyújtani, amikor kizárólag megbízás alapján járnak el. Ha egy tömbösített megbízás miatt egyidejűleg több tranzakcióra kerül sor, minden egyes tranzakciót be kell jelenteni.
ALAPOK ÉS RÉSZALAPOK - Az EMIR szerinti kötelezettségek a másik szerződő félre vonatkoznak, ami lehet az alap vagy a részalap. A tranzakcióban megbízóként részt vevő alap vagy részalap köteles nyilatkozni a saját besorolásáról (PSZF, NPSZF+ vagy NPSZF-), a jelentéstétel kiszervezésére való jogosultságáról és a Jogi Személy Azonosító („LEI”) kódjáról.
8. Az EMIR 1. cikk (4) és (5) bekezdése szerinti kivételek: Az EMIR 1. cikk (4) és (5) bekezdése a besorolásuk alapján mentesít egyes jogi személyeket az EMIR-ben előírt kötelezettségek némelyike vagy mindegyike alól. Jelesül az 1. cikk (4) bekezdése alapján mentesülő jogi személyek az EMIR-ben előírt valamennyi kötelezettség aló mentesülnek, míg az 1. cikk (5) bekezdése alapján mentesülő jogi személyek a jelentéstételi kötelezettség kivételével mentesülnek valamennyi kötelezettség alól, tehát esetükben a jelentéstételi kötelezettség továbbra is fennáll.
9. Az EMIR 1. cikk (4) és (5) bekezdése alapján mentesülő jogi személyek: Eleinte az 1. cikk (4) bekezdése kizárólag az európai jegybankokra, az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő uniós közintézményekre valamint a Nemzetközi Fizetések Bankjára vonatkozott. Később
az 1. cikk (4) bekezdése szerinti mentességet kiterjesztették az Egyesült Államok és Japán jegybankjaira és államadósságot kezelő intézményeire is. A Bizottság jelezte, hogy a jövőben további külföldi jegybankok és adósságkezelő intézmények is felkerülhetnek a listára, amennyiben a Bizottság kielégítő módon meg tud győződni arról, hogy egyenértékű szabályozás érvényesül az érintett harmadik országokban. Az 1. cikk (5) bekezdése nagy vonalakban a jogi személyek alábbi kategóriáinak nyújt mentességet:
- Multilaterális fejlesztési bankok;
- Központi kormányzati tulajdonban álló és a központi kormányzat által garantált nem kereskedelmi, közszektorbeli intézmények; és
- Az európai pénzügyi stabilitási eszköz és az európai stabilitási mechanizmus.
10. Tőzsdén kívül és tőzsdén kereskedett származtatott ügyletek: Az ESMA 1. szintű szabályozása, végrehajtástechnikai standardjai, illetve szabályozástechnikai standardjai nem tesznek különbséget a tőzsdén kereskedett származtatott ügyletek és a tőzsdén kívüli kontraktusok között.
A kontraktus azonosítása egy egyedi termékazonosító használatával történik. Emellett a tranzakciókhoz szükséges egy egyedi ügyletazonosító is. Amennyiben nem jön létre a termékazonosítók globálisan elfogadott rendszere, már létezik egy javaslat, ami a Nemzetközi értékpapír-azonosító számok (International Securities Identification numbers, ISIN), az Alternatív instrumentumazonosító számok (Alternative Instruments Identifiers, AII), vagy a Pénzügyi instrumentumok besorolási kódjai (Classification of Financial Instruments Codes, CFI) alkalmazását kínálja alternatív megoldásként.
11. Az Interactive Brokers által igénybe vett kereskedési adattár: az Interactive Brokers (U.K.) Limited a CME ETR szolgáltatásait veszi igénybe, ami a CME Csoport tagja.
12. Jogi Személy Azonosító („LEI”) kódok kiadása
A származtatott ügyleteket kötő minden EU szerződő félnek rendelkeznie kell LEI kóddal a jelentéstételi kötelezettsége teljesítése érdekében. A LEI kód a szerződő fél adatok bejelentése során kerül felhasználásra.
A LEI egy jogi személyhez vagy struktúrához rendelt egyedi azonosító vagy kód, ami lehetővé teszi a pénzügyi tranzakciókban részt vevő szerződő felek egyértelmű azonosítását.
„EMIR”: A kereskedési adattár felé történő jelentéstételi kötelezettségre vonatkozó további információk
13. Az értékhatárok, amelyek meghatározzák, hogy egy PSZF a PSZF+ vagy PSZF- kategóriába tartozik-e: Az alábbi elszámolási értékhatárok bármelyikének átlépése a PSZF+ kategóriába való besorolást eredményez. A pozíciókat a névleges 30 napos gördülő átlag alapján kell kiszámítani:
• 1 milliárd EUR bruttó névleges érték tőzsdén kívüli származtatott hitelügyletek esetén;
• 1 milliárd EUR bruttó névleges érték tőzsdén kívüli származtatott részvényügyletek esetén;
• 3 milliárd EUR bruttó névleges érték tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek esetén;
• 3 milliárd EUR bruttó névleges érték tőzsdén kívüli származtatott devizaügyletek esetén; és
• 3 milliárd EUR bruttó névleges érték tőzsdén kívüli származtatott áruügyletek, valamint a fentiekben nem nevesített, más tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetén.
Az elszámolási értékhatár átlépésének kiszámításához a PSZF köteles összesíteni a cégcsoporthoz tartozó valamennyi nem pénzügyi vállalkozás ügyleteit is (és meghatározni, hogy a kérdéses vállalkozások az EU-n belül vagy kívül működnek), és a kapott eredményből kivonni a fedezeti vagy treasury céllal kötött ügyletek értékét. Ebben az összefüggésben a „fedezeti ügylet” kifejezés olyan ügyletet takar, amely objektíven mérhető módon csökkenti a PSZF vagy a cégcsoportja kereskedelmi, illetve treasury finanszírozási tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat.
14. Kitettségek bejelentése: a PSZF-ek és az NPSZF+-ok kötelesek jelentést tenni az alábbiakról:
* Minden egyes szerződés piaci értéken és modell szerinti értéken történő értékelése
* A felajánlott biztosítékeszközök részletes adatai ügyfél vagy portfólió alapon (tehát ahol a biztosítékeszközök értékének kiszámítása egy adott ügyletcsoportból eredő nettó pozíciók alapján, és nem ügyletenként kerül sor)
15. Kereskedési adattáraknak történő jelentések ütemezése: A jelentéstétel első napja 2014. február 12.:
* Február 12-én vagy azt követően kötött új ügyletek, kereskedési nap +1 alapon;
* 2014. február 12-ig be kellett jelenteni egy kereskedési adattárnak minden olyan, 2012. augusztus 16-án vagy azt követően kötött ügyletből eredő nyitott pozíciót, amely 2014. február 12-én még nyitott volt;
* 2014. május 13-ig be kellett jelenteni egy kereskedési adattárnak minden olyan, 2012. augusztus 16-a előtt kötött ügyletből eredő nyitott pozíciót, amely 2014. február 12-én még nyitott volt;
* Az értékeléseket és biztosítékeszközöket 2014. augusztus 12-ig be kellett jelenteni egy kereskedési adattárnak;
* 2017. február 12-ig be kellett jelenteni egy kereskedési adattárnak minden olyan, 2012. augusztus 16-án, azelőtt vagy azt követően kötött ügyletet, amely 2014. február 14-én már nem volt nyitott.
16. Mit kell bejelenteni és mikor: Információkat kell bejelenteni minden egyes ügylet szerződő feleiről (szerződő fél adatok), és magukról az ügyletekről is (általános adatok).
A bejelentendő szerződő fél adatok 26, míg az általános adatok 59 tételből állnak. Ezen tételeket az ESMA kereskedési adattáraknak jelentendő minimális adatokra vonatkozó szabályozástechnikai standardjaihoz fűzött melléklet 1. és 2. számú táblázata tartalmazza.
A szerződő felek és KSZF-ek az alábbi esetekben kötelesek jelentést benyújtani:
* egy ügylet megkötésekor
* egy ügylet módosításakor
* egy ügylet megszűnésekor
A jelentést legkésőbb az ügylet megkötésének, módosításának vagy megszűnésének a napját követő munkanapon kell benyújtani.
17. Mit kell bejelenteni és ki felel a jelentés benyújtásáért: A jelentéstételi kötelezettség mind a tőzsdén kívüli, mind a tőzsdei származtatott ügyletekre vonatkozik. A jelentéstételi kötelezettség alanyai az ügylet szerződő felei, függetlenül azok besorolásától. Felhívjuk a figyelmét a következőkre:
* Az értékelésekről és biztosítékeszközökről kizárólag a PSZF-ek és az NPSZF+-ok kötelesek jelentést benyújtani.
* Általában minden ügyletet mindkét szerződő fél köteles bejelenteni.
A JELEN TÁJÉKOZTATÁS KIZÁRÓLAG AZ INTERACTIVE BROKERS ÁLTAL JÓVÁHAGYOTT ÜGYFELEKNEK SZÓLÓ IRÁNYMUTATÁS.
MEGJEGYZÉS: A FENTI INFORMÁCIÓK NEM TEKINTHETŐK A RENDELET ÁTFOGÓ, KIMERÍTŐ VAGY VÉGLEGES ÉRTELMEZÉSÉNEK, HANEM KIZÁRÓLAG AZ ESMA EMIR RENDELET ÉS AZ ABBÓL EREDŐ, KERESKEDÉSI ADATTÁRAK FELÉ TÖRTÉNŐ JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓJÁNAK.
Milyen képletek használatosak az opciók fedezeti követelményének kiszámításához?
Overview:
Az opciókra vonatkozó fedezeti követelmény kiszámítása számos különböző képlettel lehetséges. Az alkalmazott képlet az opció típusától és a rendszer által meghatározott stratégiától függ. A különböző stratégiákhoz jelentős számú részletes képlet tartozik. A tájékozódáshoz látogasson el az IBKR kezdőlapjára: www.interactivebrokers.com. Válassza ki a „Kereskedés” menüpontot és kattintson a „Fedezet” elemre. A „Fedezeti követelmények” oldalon kattintson az „Opciók” elemre. Az oldalon található táblázat ismerteti az összes lehetséges stratégiát és a fedezeti követelmény kiszámításához használatos különböző képleteket.
Background:
A fenti adatok részvény- és index opciókra vonatkoznak. A határidős opciók fedezeti követelményének kiszámításához egy teljesen eltérő, úgynevezett SPAN képlet kerül felhasználásra. A SPAN-módszerrel kapcsolatos további tájékozódáshoz végezzen keresést az oldalon a „SPAN” vagy „határidős opciók fedezete” kulcsszavakkal.
Hol kaphatok további információkat az opciókról?
Az Options Clearing Corporation (OCC), az amerikai tőzsdéken kereskedett értékpapír-opciók központi elszámolóháza, telefonos ügyfélszolgálatot üzemeltet az egyéni befektetők és a lakossági ügyfeleket kiszolgáló brókerek tájékoztatása céljából. Az OCC által elszámolt opciókkal kapcsolatos tájékoztatás az alábbi témakörökre terjed ki:
- Információk az Options Industry Council által kínált előadásokról, videókról és oktatóanyagokról ;
- Opciókkal kapcsolatos alapvető tájékoztatás, pl. fogalmi meghatározások és termékinformációk;
- Válaszadás stratégiai és operatív kérdésekre, pl. tájékoztatás konkrét kereskedési pozíciókról és stratégiákról.
Az ügyfélszolgálat telefonszáma: 1-800-OPTIONS. Nyitvatartási idő: hétfőtől-csütörtökig 8:00-17:00, péntek 8:00-16:00 CST időzónában. A havonta egyszer esedékes pénteki lejárat alkalmával (expiration Friday) az ügyfélszolgálat 17:00-ig érhető el CST időzónában.
Mi történik az amerikai értékpapír-opciókkal, ha a mögöttes értékpapír teljes körű készpénzes összeolvadás tárgyává válik?
Minden olyan, összeolvadással kapcsolatos részvényopció esetében, ahol a mögöttes értékpapír 100%-ban átváltásra került készpénzre 2007. december 31-ét követően, az OCC felgyorsítja az opció lejáratát. Az ilyen opciók új lejárati ideje előrehozásra kerül a legközelebbi sztenderd részvénylejáratra, kivéve, ha a készpénzre történő átváltásra a lejárat hetének keddje után kerül sor, amely esetben az adott héten le nem járó szerződések lejárati ideje elhalasztásra kerül a következő havi lejáratig.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a lejárat előrehozása nem változtat az automatikus lehívási küszöbön, amely alapján az OCC automatikusan elvégzi minden, legalább 0,01 USD-vel pénzen belül lévő opció lehívását. Szintén nem befolyásolja az előrehozás a lehíváshoz kapcsolódó készpénz-elszámolás időpontját, ami továbbra is T+2 marad.
Felhívjuk a figyelmet továbbá, hogy a 2007. december 31-én vagy azt megelőzően készpénzre átváltott opciókra a fenti gyorsítás nem vonatkozik, így ezek az eredeti lejárati dátumig érvényben maradnak.
Ha egy opciós spread short lábára kapok kötelezést, lehívásra kerül-e automatikusan a long opciós láb, hogy ellentételezze a kötelezésből eredő részvénypozíciót?
A válasz attól függ, hogy az opció szerinti kötelezésre a lejáratkor vagy azt megelőzően (azaz amerikai stílusú opció) került sor. A lejáratkor számos elszámolóház kivétel alapú lehívási eljárást alkalmaz a klíringtagoknál a lehívási utasítások benyújtásával kapcsolatban felmerülő általános üzemeltetési költségek csökkentése érdekében. Például amerikai értékpapír-opciók esetén az OCC automatikusan lehív minden, legalább 0,01 USD-vel pénzen belül lévő részvény- vagy index opciót, kivéve, ha az ügyfél ezzel ellentétes lehívási utasítást ad a klíringtagnak. Ennek megfelelően ha a long opció a short opcióval azonos napon jár le, és a lejáratkor pénzen belül van legalább a kivétel alapú lehívási küszöb szerinti összeggel, az elszámolóház automatikusan lehívja az opciót, ezáltal lényegében ellentételezve a kötelezés miatt felmerülő részvény-kötelezettséget. Az opció lehívási árfolyamától függően ez nettó készpénz terhelést vagy jóváírást eredményez a számlán.
Ha az opció szerinti kötelezésre a lejáratot megelőzően kerül sor, sem az IBKR, sem az elszámolóház nem hívja le a számlán tartott long opciót, mivel egyik fél sem ismeri a long opció tulajdonosának szándékát, és a long opció lejárat előtti lehívása valószínűleg az opció eladása útján realizálható időérték elvesztésével járna.
Miért csak másnap kapok értesítést az amerikai értékpapír opciós pozícióm lehívásáról?
Overview:
Amerikai stílusú opciók esetén az Options Clearing Corporation (OCC) a lehívási értesítések feldolgozását a lejárat napjától eltérő napokon nem valós időben, hanem éjszaka, egy kötegelt folyamat részeként végzi el. Az érintett ügyfélnek küldött értesítés kézbesítését jellegéből adódóan legalább egy nappal késleltető feldolgozási folyamat az alábbi lépésekből áll:
- Az OCC általában lehetővé teszi a klíringtagoknak, hogy a nap folyamán, de általában legkésőbb az esti kritikus feldolgozási időszak kezdetéig (Day E), elektronikus úton benyújtsák a lehívási értesítéseket a long pozíciókat tartó ügyfeleik nevében.
- Az esti pozíciófeldolgozási folyamat során az OCC véletlenszerűen felosztja a beérkezett lehívási értesítéseket a klíringtagok nyitott pozíciói között. A következő napon korán reggel (Day E+1) az OCC elérhetővé teszi ezeket az információkat a klíringtagok számára
- Az adatok közzétételének időpontjára az elszámolóházak, mint például az IBKR, már elvégezték az aznapi ügyletek feldolgozását annak érdekében, hogy ügyfeleikhez időben eljuttathassák a kimutatásokat, fedezeti és elszámolási adatokat. Emellett, mivel az OCC a klíringtagok ügyfeleinek pozícióját gyűjtőszámla-szerűen kezeli (azaz ő maga nem, csak a klíringtagok ismerik az ügyfelek kilétét), a klíringtagok kötelesek saját maguk véletlenszerűen felosztani a kérdéses lehívási értesítéseket azon ügyfeleik között, akik rendelkeznek short pozícióval az adott opciósorozatban.
- Amint az IBKR megkapja az értesítést az OCC-től, és elvégzi a véletlenszerű felosztási folyamatot, arról a Trader Workstation alkalmazáson keresztül haladéktalanul értesíti az érintett számlák tulajdonosait, és ugyanezen információ megjelenik az aznapi záráskor (E+1) kiadott Napi Tevékenységkimutatásban is.
Továbbá, a fenti feldolgozási folyamat, illetve azon tény miatt, hogy a long opció még rendelkezhet fennmaradó időértékkel, az IBKR nem tud automatikusan lehívási értesítést benyújtani az OCC-nek minden long opció spreadre a lehívott short opcióval szemben az ebből eredő kézbesítési kötelezettség teljesítése fejében.
A számlatulajdonosok kötelesek elolvasni a számlanyitás alkalmával minden opciós kereskedésre jogosult ügyfélnek bemutatott Characteristics and Risks of Standardized Options (Standard opciók tulajdonságai és kockázatai) című közzétételi dokumentumot, amely világosan leírja a fenti felosztással járó kockázatokat. A dokumentum online formában is elérhető az OCC weboldalán.
Hogyan kerül meghatározásra az amerikai tőzsdéken jegyzett értékpapír-opciók záróára?
Az IB amerikai tőzsdén jegyzett értékpapír-opciók árait az IB a kereskedési nap végén az Options Clearing Corporation (OCC) elszámolóháztól kapott adatok alapján mutatja ki (a TWS platformon és a kimutatásokban). Ezen opciós termékek egyedüli elszámolóházaként az OCC minden opciós kontraktus esetén záróárat állapít meg a tagintézményi (pl. IB) tranzakciók elszámolásához szükséges fedezeti követelmény kiszámítása, illetve a portfóliófedezeti számlával rendelkező brókerek által alkalmazott kockázatkészletek meghatározása érdekében.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az OCC által közölt árak szerkesztett adatok, amelyek nem minden esetben egyeznek meg a tagtőzsdék által közzétett záróárakkal. Az árak főként azért kerülnek szerkesztésre, mert az opciók nem rendelkeznek konszolidált jegyzési árfolyammal: a legtöbb esetben a hét tőzsdén az opciók többszörösen jegyzettek és egymással helyettesíthetők (azaz egy adott napon ugyanazon opciónak hét különböző ára is lehet). Ennek megfelelően az OCC egyetlen záróárat állapít meg, amely elméletileg egységes az összes tőzsdén annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az arbitrázs feltételek kialakulása a lehívási árfolyamok közti különbségek vagy az időbeli eltérések alapján.
Az árak megállapításához az OCC a legmagasabb vételi és a legalacsonyabb eladási ár középértékét veszi alapul, iteratív eljárással meghatározza az implicit volatilitást és kisimítja annak görbéjét (adott opcióosztályra, típusra és lejáratra), és ezáltal kiigazítja az opciók árfolyamát. Egyes erősen pénzen belüli illetve kívüli (deep in and deep out-of-the-money) opciókra volatilitás-maximálási szabályok vonatkoznak. Az eredményül kapott szerkesztett ár hat tizedesjegyig terjed. Az összes opciósorozat szerkesztett árának a kiszámításával járó magas rezsiköltségek miatt erre a folyamatra kizárólag naponta egyszer, a piaci záráskor kerül sor.
