Az ESMA CFD szabályok végrehajtásának áttekintése az IBIE és IBCE lakossági ügyfelei vonatkozásában

Overview: 

A CFD-k összetett instrumentumok, amelyeknél a tőkeáttétel miatt magas a gyors pénzvesztés kockázata.

Az IBKR-nél vezetett lakossági számlák 68,7%-a veszteséget termel CFD kereskedés esetén.

Kérjük, gondolja végig, hogy érti-e megfelelő mélységben a CFD-k működését, illetve, hogy megengedheti-e magának, hogy vállalja a veszteség ezzel járó magas kockázatát.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) 2018. augusztus 1-től érvényes hatállyal új szabályokat fogadott el a CFD-vel kereskedő lakossági ügyfelek vonatkozásában. Az új szabályozás a szakmai ügyfeleket nem érinti.

A tagállami szabályozó hatóságok állandó jelleggel elfogadták az ESMA szabályait.

A szabályok az alábbi területekre terjednek ki: 1) tőkeáttételi limitek; 2) fedezeti zárási szabály számlánként; 3) negatív egyenleg elleni védelem számlánként; 4) a CFD-kereskedéshez kínált ösztönzők korlátozása; és 5) egységes kockázati riasztás.

Kezdetben a legtöbb ügyfél (a szabályzott ügyfelek kivételével) lakossági ügyfélként kerül besorolásra. Bizonyos esetekben az IBKR hozzájárul ahhoz, hogy egy lakossági ügyfelet átsoroljon szakmai ügyféllé és fordítva. További információkért kérjük, olvassa el a MiFID osztályozást.

Az alábbi szakaszban részletesen bemutatjuk, hogy az IBKR miként hajtotta végre az ESMA határozatát.

1 Tőkeáttételi limitek

 1.1 ESMA fedezetek
Az ESMA a mögöttes termék függvényében különböző szinteken határozta meg a tőkeáttételi limiteket:

  • 3,33% a jelentős devizapároknál; a jelentős devizapárok közé tartozik a következő devizák bármely kombinációja: USD; CAD; EUR; GBP; CHF; JPY
  • 5% a nem jelentős devizapároknál és a jelentős indexeknél;
    • Nem jelentős devizapárnak minősül minden olyan kombináció, ami tartalmaz egy a fenti felsorolásban nem szereplő devizát, pl. USD.CNH
    • A jelentős indexek közé tartozik az IBUS500; IBUS30; IBUST100; IBGB100; IBDE40; IBEU50; IBFR40; IBJP225; IBAU200
  • 10% a nem jelentős részvényidexeknél; IBES35; IBCH20; IBNL25; IBHK50
  • 20% az egyedi értékpapíroknál

 1.2 Alkalmazott fedezetek - egységes követelmény

Az ESMA fedezetek mellett az IBKR a mögöttes értékpapír múltbeli volatilitása és más tényezők alapján saját fedezeti követelményeket (IB fedezet) is kialakított. Az IB fedezeteket akkor alkalmazzuk, ha meghaladják az ESMA által előírt fedezeteket.

A hatályos IB és ESMA fedezetek részletes bemutatása itt érhető el.

1.2.1 Alkalmazott fedezetek - koncentrációs minimum

Koncentrációs díjat akkor számítunk fel, ha a portfólió kis számú CFD-ből és/vagy részvénypozícióból áll, vagy ha a két legnagyobb pozíció domináns súllyal bír. A portfólió stresszetesztelését úgy végezzük el, hogy 30% ellentétes elmozdulást alkalmazunk a két legnagyobb pozíción, illetve 5%-osat minden más pozíción. A teljes veszteséget alkalmazzuk fenntartási fedezeti követelményként, amennyiben az több, mint a kombinált részvény és CFD pozíciók sztenderd követelménye. Felhívjuk a figyelmet, hogy a koncentrációs díj az egyetlen olyan eset, ahol a CFD és a részvény pozíciók fedezetét közösen vizsgáljuk.

1.3 Kezdeti fedezeti követelmények teljesítése

Egy CFD pozíció megnyitásához szükséges kezdeti fedezetet kizárólag készpénzben lehet teljesíteni.

Eleinte a számla teljes készpénzegyenlege felhasználható CFD kereskedésre. Minden más instrumentumokra fenntartott kezdeti fedezeti követelmény, illetve részvényvásárlásra fordított készpénz csökkenti a rendelkezésre álló készpénzállományt. Ha az Ön készpénzes részvényvásárlásai fedezeti hitelfelvételt eredményeztek, akkor nem áll rendelkezésre pénzeszköz CFD kereskedési célokra még akkor sem, ha a számláján egyébként jelentős tőke található. Az ESMA szabályok értelmében nem áll módunkban megnövelni a fedezeti hitel összegét a CFD fedezet finanszírozása érdekében.

A CFD ügyleteken realizált nyereség a készpénzben kerül jóváírásra és azonnal hozzáférhető, tehát nem előfeltétele a készpénzelszámolás megtörténte. A nem realizált nyereség ugyanakkor nem használható fel a kezdeti fedezeti követelmények teljesítésére.

2 Fedezeti zárási szabály

2.1 Fenntartási fedezeti követelmény számítások és likvidációk

Az ESMA szabályozás értelmében az IBKR köteles likvidálni a CFD pozíciókat legkésőbb akkor, amikor a minősített tőke a pozíciók megnyitása során figyelembe vett kezdeti fedezet 50%-a alá esik. Az IBKR ennél korábban is zárhatja a pozíciókat, ha a kockázati megközelítésünk konzervatívabb. Ebben az értelemben a minősített tőke körébe tartozik a CFD készpénz és a nem realizált (pozitív és negatív) CFD eredmény. Felhívjuk a figyelmet, hogy a CFD készpénz nem tartalmazza a más instrumentumokra vonatkozó fedezeti követelmények teljesítését szolgáló készpénzt. 

A számítás alapja a CFD pozíció megnyitásakor figyelembe vett kezdeti fedezet. Ez azt jelenti, hogy - a nem CFD pozíciókra vonatkozó fedezeti számításoktól eltérően - a kezdeti fedezet összege nem változik meg, ha változik a nyitott pozíció értéke.

2.1.1 Példa

Az Ön számlájának egyenlege 2 000 EUR készpénz, és nincs nyitott pozíció a számlán. 100 CFD-t kíván vásárolni XYZ-ből 100 EUR limitáron. Először csak 50 CFD, majd később a fennmaradó 50 CFD is teljesül. A rendelkezésre álló készpénze a kötésekkel párhuzamosan csökken:

 

Készpénz

Tőke*

Pozíció

Árfolyam

Érték

Nem realizált eredmény

IM

MM

Rendelkezésre álló készpénz

MM követelmény sérül

Kötés előtt

2 000

2 000

 

 

 

 

 

 

2 000

 

Kötés után 1

2 000

2 000

50

100

5 000

0

1 000

500

1 000

Nem

Kötés után 2

2 000

2 000

100

100

10 000

0

2 000

1 000

0

Nem

 * Tőke = készpénz + nem realizált eredmény

Az árfolyam 110-re emelkedik. Az Ön tőkéje 3 000, de nem nyithat további pozíciókat, mivel a rendelkezésre álló készpénz továbbra is 0, és az ESMA szabályok értelmében a kezdeti (IM) és fenntartási (MM) fedezet változatlan marad:

 

Készpénz

Tőke

Pozíció

Árfolyam

Érték

Nem realizált eredmény

IM

MM

Rendelkezésre álló készpénz

MM követelmény sérül

Változás

2 000

3 000

100

110

11 000

1 000

2 000

1 000

0

Nem

 Ezután az árfolyam visszaesik 95-re. A tőke 1 500-ra esik vissza, de nem sérül a fedezeti követelmény, mivel továbbra is több, mint az 1 000 követelmény:

 

Készpénz

Tőke

Pozíció

Árfolyam

Érték

Nem realizált eredmény

IM

MM

Rendelkezésre álló készpénz

MM követelmény sérül

Változás

2 000

1500

100

95

9 500

-500

2 000

1 000

0

Nem

 Az árfolyam tovább esik 85-re, így sérül a fedezeti követelmény és bekövetkezik a likvidáció:

 

Készpénz

Tőke

Pozíció

Árfolyam

Érték

Nem realizált eredmény

IM

MM

Rendelkezésre álló készpénz

MM követelmény sérül

Változás

2 000

500

100

85

8 500

-1 500

2 000

1 000

0

Igen

 3 Negatív tőke elleni védelem

Az ESMA határozat a CFD-kereskedésre elkülönített pénzeszközök összegére korlátozza a CFD-vel kapcsolatos kötelezettségeket. Más pénzügyi instrumentumokat (pl. részvények vagy határidős ügyletek) nem lehet likvidálni a CFD fedezethiány pótlása érdekében.*

Ennek megfelelően a nem CFD eszközök nem képezik részét a CFD kereskedés miatt kockáztatott tőkének. 

Amennyiben az Ön vesztesége meghaladja a CFD kereskedés céljára elkülönített készpénz összegét, az IB-nek le kell írnia a veszteséget. 

Mivel a negatív tőke elleni védelem többletkockázattal jár az IBKR-re nézve, a lakossági befektetőknek további 1% finanszírozási spreadet számítunk fel a napon túl tartott CFD pozíciók után. A CFD finanszírozás részletes adatait itt találja.

* Bár CFD hiány pótlására tilos nem CFD pozíciókat likvidálnunk, ez fordítva nem így van, tehát lehetőségünk van CFD pozíciókat likvidálni nem CFD hiányok pótlására.

 

A fedezet nyomon követését és kezelését szolgáló eszközök

Az IB különféle eszközökkel és valós idejű információkkal igyekszik tájékoztatni a számlatulajdonosokat a fedezeti követelményeknek való megfelelésükről a kényszerlikvidációk elkerülése érdekében. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

a.      Számlaablak – a számlaablak célja a számlaaktivitás valós idejű nyomon követése. Az ablak a portfólió minden egyes árfolyamváltozása esetén frissülő kulcsértékeket jelenít meg. Ezek közé tartoznak a számlaegyenlegek (készpénz, nettó likvidációs érték, hitelértékkel bíró tőke), a fedezeti követelmények (aktuális, előretekintő, napon túli és lejárat utáni), és a kereskedési célokra rendelkezésre álló egyenlegek (rendelkezésre álló pénzeszközök és többlettőke).
 
b.      Megbízás előnézete/Fedezetellenőrzés – A megbízás benyújtása előtt lehetőség van megtekinteni annak előnézetét, ami megmutatja, hogy a megbízás végrehajtása hogyan befolyásolná a fedezeti követelményt. További információkért kérjük, olvassa el a KB644 cikket.
 
c.       Tájékoztatás – az IB tájékoztatást nyújt TWS hírlevelek és/vagy email üzenetek formájában, amikor egy számla fedezeti puffere eléri a 10%-ot, tehát küszöbön áll a fedezethiány kialakulása. A számlatulajdonosok saját maguk is létrehozhatnak fedezeti riasztásokat, amelyek a határérték átlépésekor email vagy szöveges riasztást, TWS felugró üzenetet, villogó sorokat vagy hangriasztásokat generálnak.
 
d.      Jelentések – az Ügyfélportálon elérhető a Napi Fedezeti Jelentés, ami tartalmazza a lényeges fedezeti egyenlegeket, illetve – portfóliófedezeti számlák esetén – a követelményeket értékpapírosztály szerinti bontásban.
 
Emellett az IB TWS számlaablakban elérhető az Utolsóként likvidálandó funkció, ami lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy meghatározzák azokat a pozíciókat, amelyeket az IB utolsóként fog likvidálni fedezethiány esetén. Míg az IB mindent elkövet az ilyen kérések teljesítése érdekében, előfordulhat, hogy a számlapozíciók és a piaci feltételek miatt ez nem kivitelezhető, így az IB fenntartja a jogot, hogy az általa legoptimálisabbnak ítélt sorrendben hajtsa végre a likvidációkat.

Milyen képletek használatosak az opciók fedezeti követelményének kiszámításához?

Overview: 

Az opciókra vonatkozó fedezeti követelmény kiszámítása számos különböző képlettel lehetséges.  Az alkalmazott képlet az opció típusától és a rendszer által meghatározott stratégiától függ.  A különböző stratégiákhoz jelentős számú részletes képlet tartozik.  A tájékozódáshoz látogasson el az IBKR kezdőlapjára: www.interactivebrokers.com.  Válassza ki a „Kereskedés” menüpontot és kattintson a „Fedezet” elemre.  A „Fedezeti követelmények” oldalon kattintson az „Opciók” elemre.  Az oldalon található táblázat ismerteti az összes lehetséges stratégiát és a fedezeti követelmény kiszámításához használatos különböző képleteket.

Background: 

A fenti adatok részvény- és index opciókra vonatkoznak.  A határidős opciók fedezeti követelményének kiszámításához egy teljesen eltérő, úgynevezett SPAN képlet kerül felhasználásra.  A SPAN-módszerrel kapcsolatos további tájékozódáshoz végezzen keresést az oldalon a „SPAN” vagy „határidős opciók fedezete” kulcsszavakkal. 

Why does my Account Window display a margin requirement when all positions are long and fully paid?

IBKR will calculate and display a margin requirement on the entire portfolio of positions held in an account even if the account holder has paid for the positions in full and is not borrowing any funds to support them. This is necessary in order to compute the Available Funds (Equity with Loan Value - Initial Margin Requirement) on hand to support any subsequent trade activity.

Hogyan kell kiszámítani a határidős és határidős opciós ügyletek fedezeti követelményét?

Overview: 

A határidős opciós és fedezeti ügyleteket a tőzsde szabályozza egy SPAN fedezetszámítás nevű algoritmus útján.  A SPAN-nel és annak működésével kapcsolatos további információkért kérjük, látogasson el a CME csoport tőzsdei weboldalára, www.cmegroup.com.  Ha a weboldalon rákeres a SPAN kifejezésre, részletes információkat kaphat az algoritmusról és annak működéséről.  A Sztenderd Kockázati Portfólióelemzés („Standard Portfolio Analysis of Risk”) rendszer egy rendkívül kifinomult módszertan, amely lényegében bármely piaci helyzet „mi történne ha” forgatókönyveinek elemzésével számítja ki a teljesítési biztosítékokra vonatkozó követelményeket.

Background: 

Lényegében így működik a SPAN:

A SPAN egy származékos és fizikai instrumentumokból álló portfólión egységnyi idő (jellemzően egy kereskedési nap) alatt potenciálisan bekövetkező lehető legnagyobb veszteség kiszámításával értékeli a portfólió általános kockázatát. Ennek során a rendszer kiszámítja, hogy különböző piaci feltételek mellett mennyi lehetne a portfólión realizált nyereség/veszteség.  A módszertan középpontjában a SPAN kockázati mátrix áll, azaz egy sor numerikus érték, amelyek megmutatják, hogy egy adott kontraktus különböző feltételek mellett milyen nyereséget/veszteséget termel. Minden feltétel egy kockázati forgatókönyvnek minősül. Az egyes kockázati forgatókönyvek numerikus értéke mutatja meg azt a nyereséget/veszteséget, amit az adott kontraktus generálna az árváltozás (mögöttes árváltozás), volatilitásváltozás és lejáratig hátralévő idő csökkenésének adott kombinációjában. 

A SPAN fedezeti fájlokat a tőzsde a nap folyamán konkrét időközönként megküldi az IBKR-nek, ahol feltöltésre kerülnek a SPAN fedezeti kalkulátorba.  A kalkuláció során minden határidős opciós ügylet kockázatosnak minősül mindaddig, amíg el nem éri a futamideje végét vagy lezárásra nem kerül.  Ebből a szempontból nem számít, hogy az ügylet pénzen kívüli-e vagy sem.  Minden forgatókönyvnek számolnia kell a szélsőséges piaci volatilitás esetével, és ennek megfelelően a fenti határidős opciós ügyletek fedezetre gyakorolt hatását az opciós pozíció megszűnéséig figyelembe kell venni. A SPAN fedezeti követelményeket összehasonlítjuk az IBKR előre meghatározott szélsőséges piaci forgatókönyveivel, és a kettő közül a magasabbat használjuk fedezeti követelményként.

A vásárlóerő meghatározása

A vásárlóerő azon értékpapírok dollárban kifejezett értékének a mérésére szolgál, amelyeket egy értékpapírszámlán további befizetés nélkül meg lehet vásárolni. Készpénzes számla esetén, ahol definíció szerint nem lehet értékpapírokat vásárolni a brókertől felvett hitelből, hanem azok vételárát teljes egészében ki kell fizetni, a vásárlóerő megegyezik a befizetett és jóváírt készpénz összegével. Ha tehát a számlaegyenleg 10 000 USD készpénz, akkor a számla tulajdonosa 10 000 USD értékű részvényt vásárolhat.

Fedezeti számla esetén a bróker által a számlán lévő készpénz és értékpapírok értékének fedezete mellett nyújtott tőkeáttétel alkalmazásának köszönhetően nő a vásárlóerő. A tőkeáttétel összege azon múlik, hogy a számla Reg. T szerinti fedezet vagy Portfóliófedezet jóváhagyással rendelkezik. Ebben az esetben egy 10 000 USD készpénz egyenlegű Reg. T számla 20 000 USD értékű értékpapírt vásárolhat és tarthat napon túl, mivel a Reg. T kezdeti fedezeti követelménye 50%, ami 2:1 (azaz 1/0,5) vásárlóerőnek felel meg. Hasonlóképpen, egy 10 000 USD készpénz egyenlegű Reg. T számla 40 000 USD értékű értékpapírt vásárolhat és tarthat napon belül, tekintettel arra, hogy az IB napon belüli fenntartási fedezeti követelménye 25%, ami 4:1 (azaz 1/0,25) vásárlóerőnek felel meg.

Portfóliófedezeti számla esetén nagyobb tőkeáttétel áll rendelkezésre, bár – ahogy a név is sugallja – az összeg nagyban függ a portfólió összetételétől. Ebben az esetben az egyes részvényekre vonatkozó követelmény (kezdeti = fenntartási) általában 15% és 30% között mozog, ami 6,67 – 3,33:1 vásárlóerőnek felel meg. Mivel ennél a módszernél a fedezeti ráta naponta változhat, hiszen olyan kockázati tényezőket is figyelembe vesz, mint az egyes részvények észlelt volatilitása és koncentrációja, jellemzően az alacsony volatilitású részvényekből álló, illetve jellegüket tekintve diverzifikált portfóliók részesülnek a legkedvezőbb fedezeti elbírálásban (pl. magasabb vásárlóerő).

A fenti készpénzes példákon túl vásárlóerőt lehet tulajdonítani a fedezeti számlán tartott értékpapíroknak is, ahol a tőkeáttétel az értékpapírok hitelértékén, illetve a megvásárlásuk céljából esetlegesen kölcsönbe vett pénzösszegen múlik. Vegyünk például egy 10 000 USD értékű, teljesen befizetett (azaz fedezeti hitel nélküli) értékpapírokat tartalmazó számlát. Az 50%-os Reg. T kezdeti fedezeti követelményből kiindulva ezen értékpapírok hitelértéke 5 000 USD (= 10 000 USD x (1 - 0,50)), amit – a 2:1 vásárlóerőt biztosító azonos kezdeti követelmény alkalmazásával – fel lehet használni további 10 000 USD értékű értékpapír megvételére és napon túli tartására. Hasonlóléppen, egy 10 000 USD értékű értékpapírral és 1 000 USD összegű fedezeti hitellel (azaz 9 000 USD nettó likvid tőkével) rendelkező számla fennmaradó hitelértéke 4 000 USD, amit fel lehet használni további 8 000 USD értékű értékpapír megvételére és napon túli tartására. Ugyanezen elvek érvényesülnek egy Portfóliófedezeti számla esetén is, bár potenciálisan eltérő szintű vásárlóerő mellett.

Végezetül, bár a vásárlóerő fogalma alkalmazható eszközök, például részvények, kötvények, alapok és devizák vásárlására, nem értelmezhető azonos módon származtatott ügyletek esetén. A legtöbb értékpapír-származék (pl. short opciók és egyedi részvény határidős ügyletek) ugyanis nem eszközök, hanem függő kötelezttségek, míg a long opciók, bár eszköznek minősülnek, jellegüket tekintve rövid távúak és fogyóeszközök, így általában nem rendelkeznek hitelértékkel. A short opciók fedezeti követelményét tehát nem az opciós felár százalékos arányában határozzuk meg, hanem (i) vagy az alapul szolgáló részvény vonatkozásában, mintha az opció engedményezésre kerül volna (a Reg. T szerint), (ii) vagy az opció kedvezőtlen piaci változások bekövetkezése esetén érvényes visszavásárlási költségének becslésével (Portfóliófedezet esetén).

Késlelteti-e az IBKR a likvidációt amíg feltöltöm a számlámat?

Overview: 

Az IBKR fedezeti megfelelőségi szabályzata nem teszi lehetővé az átutalást vagy más befizetést, ha fedezeti szabálytalanság/hiány tapasztalható a számlán. Ilyen fedezeti szabálytalanság/hiány esetén a számlán azonnali likvidációt hajtunk végre. Az automatikus likvidációt piaci megbízásokkal hajtjuk végre, és a számlán lévő bármely/minden pozíció likvidálható. A sajátos piaci feltételek miatt előfordulhatnak olyan esetek, ahol a hiány jobban kezelhető manuális likvidáció útján.

A számlára befizetett vagy beutalt összegek kockázati szempontból nem vehetők figyelembe mindaddig, amíg nem kerül sor azok elszámolására valamennyi érintett finanszírozási és banki csatornában, illetve nem kerülnek hivatalosan jóváírásra a számlán. A likvidációs rendszer automatizált, és fedezeti szabálytalanság/hiány esetén azonnal aktiválódik.

Megjegyzés kiemelt ügyfeleinknek: a külső végrehajtás nem jelent megoldást a valós idejű hiányokra, mivel a külső kötéseket csak az alábbiak közül a későbbi időpontban tudjuk figyelembe venni fedezeti célokra: (i) a Kötés Napján 21:00 (ET), vagy (ii) amikor a külső szolgáltató igazoltan bejelenti és elszámolja a kötést. A lejáró opciókkal a lejárat napján folytatott külső kereskedést szintén nem javasoljuk, mivel előfordulhat, hogy a bejelentés későn vagy pontatlanul történik meg, ami téves fedezetszámításhoz, illetve téves lehíváshoz vagy engedményezéshez vezethet. Azok az ügyfelek, akik a lejáró opcióikkal a lejárat napján, az IB-től eltérő külső szolgáltató útján kívánnak kereskedni, kötelesek legkésőbb 14:50-ig (ET) feltölteni az FTP fájlt, és ezt kizárólag a saját kockázatukra teszik.

Amerikai brókerek által közvetített külföldi részvények fedezeti megítélése

Amerikai bróker-kereskedőként, amelynek bejegyző hatósága a Securities & Exchange Commission (SEC), az ügyfelek értékpapír-tranzakcióinak a megkönnyítése érdekében az IB LLC-re a hitelnyújtással és fedezetkezeléssel kapcsolatos különböző szabályozások vonatkoznak. Külföldi (azaz nem amerikai kibocsátású) részvények esetében a Reg T. lehetővé teszi az amerikai brókerek számára, hogy fedezeti hitelt nyújtsanak azon részvényekhez, amelyek szerepelnek a Federal Reserve Board által időszakonként közzétett „Külföldi fedezeti részvények jegyzékében”, illetve amelyek „piacképesnek” minősülnek a SEC 15c3-1 szabálya vagy a SEC mentesítő levele értelmében.

2012 novemberét megelőzően a „piacképes” kifejezés kiterjedt a külföldi kibocsátók azon tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjaira, amelyek szerepeltek a jelenleg FTSE World Index néven ismert indexben. Ez a definíció egy 1993-as SEC mentesítő levélen alapul és abból a tényből indul ki, hogy bár az Amerikai Egyesült Államokban nem feltétlenül voltak piacképesek ezek az értékpapírok, azokat zökkenőmentesen lehetett viszont értékesíteni az érintett külföldi piacokon. 2012 novemberében az SEC kiadott egy további mentesítő levelet (www.sec.gov/divisions/marketreg/mr-noaction/2012/finra-112812.pdf), amelyben kiterjesztette a piacképes külföldi tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok halmazát azokra az értékpapírokra is, amelyek - bár nem szerepelnek az FTSE World Index-ben - teljesítik az alábbi feltételeket:

 

1. Az értékpapírt egy olyan külföldi tőzsdén jegyzik, amely egy az FTSE World Index által elismert országban található, és ahol az adott értékpapírral már legalább 90 napja kereskednek;

2. A külföldi tőzsde által az adott értékpapír vonatkozásában közölt napi vételi, eladási és utolsó jegyzések folyamatosan az amerikai bróker rendelkezésére állnak egy elektronikus jegyzési rendszeren keresztül;

3. Az értékpapír előző 20 munkanapra vonatkozó medián napi kereskedési volumene a jegyző tőzsdén vagy legalább 100 000 darab, vagy legalább 500 000 USD (a számítást végző bróker által megvásárolt részvények kivételével);

4. Az értékpapír összesített, korlátozásmentes piaci kapitalizációja az előző 10 munkanap mindegyikén meghaladta az 500 millió USD-t.

Megjegyzés: amennyiben egy a fenti feltételeket korábban teljesítő értékpapír már nem teljesíti a fenti feltételeket, akkor 5 munkanapot követően az értékpapír már nem fog piacképesnek minősülni, ezért a brókernek azt a továbbiakban nem-fedezeti értékpapírként kell kezelnie.

A fenti feltételeket nem teljesítő tulajdonviszonyt megtestesítő külföldi értékpapírok nem-fedezeti értékpapírnak minősülnek, így nem rendelkeznek hitelértékkel. Felhívjuk a figyelmet, hogy a fent említett mentesítő levél értelmében a tulajdonviszonyt megtestesítő külföldi értékpapírok fogalma nem terjed ki az opciókra.

Fedezeti módszertanok áttekintése

Bevezetés

Egy adott pozícióra vonatkozó fedezeti követelmény kiszámítása során alkalmazott módszertant nagyrészt az alábbi három tényező határozza meg:
 
1.      A termék típusa;
2.      A terméket jegyző tőzsde és/vagy a terméket forgalmazó bróker (carrying broker) elsődleges szabályozó hatóságának szabályai;
3.      Az IBKR „házon belüli” követelményei.
 
Bár több módszertan létezik, ezeket általában a következő két kategóriába szokás sorolni: szabályalapú és kockázatalapú. A szabályalapú módszerek általában egységes fedezeti rátákat feltételeznek hasonló termékek esetén, nem teszik lehetővé a termékek egymással szembeni beszámítását, és a származékos instrumentumokat a mögöttes eszközhöz hasonlóan veszik figyelembe. Ebben az értelemben megkönnyítik a számítások elvégzését, ugyanakkor gyakran olyan feltételezéseken alapulnak, amelyek – bár egyszerűen végrehajthatók, de – felül- vagy alulbecsülik az instrumentum kockázatát a múltbeli teljesítményéhez képest. A szabályalapú módszertanra jó példa az amerikai Reg. T követelményrendszer.
 
Ezzel szemben a kockázatalapú módszertanok gyakran a termék múltbeli teljesítményét tükröző fedezeti követelményt alkalmaznak, bizonyos mértékig elismerik a termékek egymással szembeni beszámítását, és matematikai árképzési modellek használatával igyekeznek modellezni a származtatott termékek nem-lineáris kockázatát. Bár ezek a módszertanok intuitívak, olyan számításokat tartalmaznak, amelyeket az ügyfél nem feltétlenül tud egyszerűen megismételni. Ráadásul, amennyiben a bemeneti adataik a megfigyelt piaci viselkedésre támaszkodnak, olyan követelményeket eredményezhetnek, amelyek gyors és jelentős ingadozásoknak vannak kitéve. Az ilyen kockázatalapú módszerekre jó példa a TIMS és a SPAN.
 
Függetlenül attól, hogy a módszertan szabály- vagy kockázatalapú, a legtöbb bróker „házon belüli” fedezeti követelményeket alkalmaz, amelyek célja, hogy növeljék a jogszabályok szerinti, vagy alapkövetelményt azokban az esetekben, ahol a bróker kitettsége nagyobb annál, mint amit az alapkövetelmény teljesítésével fedezni lehetne. Az alábbiakban áttekintjük a legelterjedtebb kockázat- és szabályalapú módszertanokat.
 
Módszertani áttekintés
  
Kockázatalapú
a.      Portfóliófedezet (TIMS) – Az elméleti piacközi fedezeti rendszer („Theoretical Intermarket Margin System” vagy „TIMS”) az Options Clearing Corporation („OCC”) által létrehozott kockázatalapú módszertan, ami kiszámítja a portfólió értékét egy sor hipotetikus piaci forgatókönyv alapján, feltételezett árfolyamváltozásokkal és átértékelt pozíciókkal. A módszertan emellett opciós árképzési modellt alkalmaz az opciók átértékelésére, illetve az OCC forgatókönyveket kiegészíti számos házon belüli forgatókönyvvel, amelyek célja a további kockázatok azonosítása, pl. szélsőséges piaci kilengések, koncentrált pozíciók és az opciók implicit volatilitásának változásai. Emellett vannak bizonyos értékpapírok (pl. Pink Sheet, OTCBB és egyes alacsony kapitalizációjú részvények) amelyekre nem lehet fedezeti hitelt felvenni. Miután a portfólióértékek minden forgatókönyv szerint meghatározásra kerülnek, a legnagyobb veszteséget előrevetítő válik a fedezeti követelménnyé.
 
A TIMS módszertannal értékelhető pozíciók közé tartoznak az amerikai részvények, ETF-ek, opciók, határidős egyedi részvényügyletek, illetve azok a nem amerikai részvények és opciók, amelyek teljesítik az SEC piacképességi tesztjét.
 
Mivel ez a módszertan lényegesen összetettebb számításokat alkalmaz, mint a szabályalapú társai, jellemzően pontosabban modellezi a kockázatokat és általában nagyobb tőkeáttételt kínál. Tekintettel a nagyobb tőkeáttételre, valamint arra, hogy a követelmények ingadozhatnak, és gyorsan reagálhatnak a változó piaci feltételekre, a módszertan kifejezetten gyakorlott befektetők számára készült, és minimális kezdeti illetve fenntartási tőkeigénye rendre 110 000 USD és 100 000 USD. A módszertan alkalmazása esetén a részvényekre vonatkozó követelmény általában 15% és 30% között alakul, ahol a kedvezőbb követelmény az olyan erősen diverzifikált részvénycsoportot tartalmazó portfóliókra vonatkozik, amelyek korábban alacsony volatilitást mutattak és amelyek jellemzően opciós fedezeti ügyleteket alkalmaznak.
 
b.       SPAN – A standard kockázati portfólióelemzés („Standard Portfolio Analysis of Risk” vagy „SPAN”) kockázatalapú fedezeti módszertan, amit a Chicago Mercantile Exchange („CME”) hozott létre határidős és határidős opciós ügyletekhez. A TIMS-hez hasonlóan a SPAN is úgy határozza meg a fedezeti követelményt, hogy hipotetikus piaci forgatókönyvek alapján kiszámítja a portfólió értékét, abból a feltételezésből kiindulva, hogy megváltozik a mögöttes termékek árfolyama és az opciók implicit volatilitása. Az IBKR ebben az esetben is házon belüli forgatókönyveket alkalmaz ezekre a feltételezésekre, amelyek figyelembe veszik a szélsőséges árfolyammozgásokat, illetve ezek hatását az erősen pénzen kívüli (deep out-of-the-money) opciókra. A legnagyobb veszteséget előrevetítő forgatókönyv válik a fedezeti követelménnyé. A SPAN fedezeti rendszer részletes bemutatását a KB563 cikk tartalmazza.
 
Szabályalapú
a.      Reg. T – Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board felelős a pénzügyi rendszer stabilitásának a fenntartásáért, és a pénzpiacokon esetlegesen megjelenő rendszerszintű kockázatok megfékezéséért. Ezt részben úgy éri el, hogy korlátozza azon hitelek összegét, amelyeket a brókercégek az ügyfeleiknek nyújthatnak értékpapírok fedezeti kereskedése céljából. 
 
Ezt a célt szolgálja a T rendelet, közkeletű nevén a „Reg. T”, amely előírja a fedezeti számla létrehozásának kötelezettségét, valamint a kezdeti fedezeti követelményt és a fizetési szabályokat egyes értékpapír-tranzakciók vonatkozásában. Részvényvásárlás esetén például a Reg. T jelenleg a vételár 50%-ának megfelelő kezdeti fedezeti befizetést ír elő az ügyfél számára, és lehetővé teszi, hogy a bróker hitelt nyújtson vagy finanszírozza a fennmaradó 50%-ot. Például egy 1 000 USD értékű értékpapírt megvásárló számlatulajdonos ügyfél köteles legalább 500 USD-t befizetni a számlájára, míg a vételár fennmaradó 500 USD részét finanszírozhatja hitelből.
 
A Reg. T kizárólag a kezdeti és a fenntartási fedezeti követelményt írja elő, míg a pozíció folytatólagos tartásához szükséges összeget a tőzsdei szabályok rögzítik (részvények esetében 25%). A Reg. T szintén nem határoz meg fedezeti követelményeket az értékpapír-opciókhoz, mivel ezekről az értékpapírt jegyző tőzsde szabályzata rendelkezik, amelyhez szükséges a SEC jóváhagyása. A Reg.T számlán tartott opciókra szintén szabályalapú módszertant kell alkalmazni, ahol a short pozíciókat a nekik megfelelő részvényként kezelik, a spread tranzakciók pedig fedezeti könnyítést élveznek. Végezetül, a minősített portfólió fedezeti számlán tartott pozíciók mentesülnek a Reg. T szerinti követelmények alól. 

 

Tudjon meg többet

Főbb fedezeti fogalmak

A fedezet nyomon követéséhez és kezeléséhez rendelkezésre álló eszközök

A vásárlóerő meghatározása

Hogyan tudja megállapítani, hogy vett-e fel hitelt az IBKR-től?

Miért kalkulál és jelent fedezeti követelményt az IBKR, amikor nem is vettem fel hitelt?

Fedezeti kereskedés IRA számlán

Mi az SMA és hogy működik?

Főbb fedezeti fogalmak

Overview: 

Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakrabban használt fedezeti szakkifejezéseket:

Hitelértékkel bíró tőke (ELV) – ez alapján kerül meghatározásra, hogy az ügyfél rendelkezik-e az értékpapírpozíciók létrehozásához vagy fenntartásához szükséges eszközökkel. Egyenlő: készpénz + részvényérték + kötvényérték + befektetési jegyek értéke + európai és ázsiai opciók értéke (nem tartalmazza az amerikai értékpapírok, határidős opciók illetve a határidős szegmensben tartott készpénz piaci értékét). 

 
 
Rendelkezésre álló pénzeszközök (ELV – kezdeti fedezet) – Egyenlő: Hitelértékkel bíró tőke, csökkentve a Kezdeti fedezeti követelménnyel.
 
 
Többletlikviditás (ELV – fenntartási fedezet) – Egyenlő: Hitelértékkel bíró tőke, csökkentve a Fenntartási fedezeti követelménnyel.
 
 
Kezdeti fedezeti követelmény - Egy új értékpapír vásárlás minimális része, amelyet a befektetőnek készpénzben kell kifizetnie. Amerikai részvények esetén ezt a Reg. T határozza meg, és a mértéke jelenleg 50% (Reg. T kezdeti fedezet). Az IB valós időben számítja ki a fedezetet, és a Reg. T a nap végén kerül alkalmazásra. Az IB a kötés időpontjában elvégzi a kezdeti fedezeti követelmény ellenőrzését, ami azonban általában alacsonyabb 50%-nál (IB kezdeti fedezet). 
 
 
Fenntartási fedezet követelmény – az a tőkeösszeg, amit egy pozíció folytatólagos tartásához folyamatosan fenn kell tartani. Az Egyesült Államokban az egyes tőzsdék szabályzatai határozzák meg az SEC jóváhagyást igénylő értékpapír-tranzakciókra vonatkozó fenntartási fedezeti követelményeket.  Long részvénypozícók esetén a tőzsdei fenntartási fedezeti követelmény jelenleg 25%, bár a brókercégek gyakran határoznak meg ennél magasabb „házon belüli fedezeti” követelményeket, különösen ha a kérdéses értékpapír árfolyamát alacsonynak tartják, vagy úgy ítélik meg, hogy hirtelen változásoknak van kitéve.  A short részvénypozíciók tőzsdei fenntartási fedezeti követelménye jelenleg 30%.
 
 
Nettó likvidációs érték (NLV) – értékpapírszáma esetén egyenlő: összes készpénz értéke + részvények értéke + értékpapír-opciók értéke + kötvények értéke + befektetési jegyek értéke. Árupiaci számla esetén egyenlő: összes készpénz értéke + árupiaci opciók értéke. 
 
Könnyített fedezeti követelmény (SEM) – amennyiben a kereskedési nap során egy számla Tőke és Hitel Értéke eléri a fenntartási fedezeti követelmény legalább 90%-át, akkor amerikai részvények esetén 15:45-ig (ET) (azaz az alábbiak közül a legkorábban bekövetkező időpontig: (i) 15 perccel a piaczárás előtt, (ii) 15 perccel a likvidálási időszak vége előtt vagy (iii) a Reg. T szerinti végrehajtási időszak kezdetéig) nem kerül sor likvidálásra, amely időpontban a fenntartási fedezeti követelményt teljesíteni kell. Az SEM kezdő időpontja amerikai részvények esetén 09:30 (ET), más termékek esetén pedig az alábbi időpontok közül a későbbi: (i) a piacnyitás időpontja (többszörös jegyzés esetén az utolsó nyitási időpont) vagy (ii) a likvidálási időszak kezdete.  

 

Vásárlóerő - az értékpapírok azon dollárban kifejezett maximális értéke, amelyet további tőkebefizetés nélkül megvásárolhat a számláján.  Készpénzes számla esetén ez megegyezik az ELV vagy az előző napi ELV mínusz a Kezdeti fedezeti követelmény közül az alacsonyabb értékkel.  Fedezeti számla esetén pedig egyenlő a Rendelkezésre álló pénzeszközök négyszeresével (azaz a 25%-os Fenntartási fedezeti ráta reciprokával)
 
Speciális memorandum számla (SMA) – ez se nem tőke, se nem készpénzes számla, hanem egy olyan hitelkeret, amely akkor jön létre, amikor emelkedik egy Reg. T fedezeti számlán tartott értékpapírok piaci értéke.  Bár SMA jön létre, ha a piaci érték az eredeti bekerülési érték fölé emelkedik, a piaci érték későbbi csökkenése nincs hatással az SMA-ra.  Az SMA csak abban az esetben csökken, ha felhasználásra kerül értékpapír-vásárlási vagy készpénzfelvételi célra, és a felhasználásával kapcsolatos egyetlen korlátozás, hogy a későbbi vásárlások vagy készpénzfelvételek nem csökkenthetik a számla egyenlegét a fenntartási fedezeti követelmény alá. Az SMA egyenlege készpénzbefizetés vagy osztalékfizetés esetén is növekedni fog a befizetett dollár összeggel.

 

Értékpapír bruttó pozícióérték (GPV) – Long részvények abszolút értéke + Short részvények értéke + Long opciók értéke + Short opciók értéke + Long SSF névleges értéke + Short SSF névleges értéke + Alapok értéke.

 

Syndicate content