Késlelteti-e az IBKR a likvidációt amíg feltöltöm a számlámat?

Overview: 

Az IBKR fedezeti megfelelőségi szabályzata nem teszi lehetővé az átutalást vagy más befizetést, ha fedezeti szabálytalanság/hiány tapasztalható a számlán. Ilyen fedezeti szabálytalanság/hiány esetén a számlán azonnali likvidációt hajtunk végre. Az automatikus likvidációt piaci megbízásokkal hajtjuk végre, és a számlán lévő bármely/minden pozíció likvidálható. A sajátos piaci feltételek miatt előfordulhatnak olyan esetek, ahol a hiány jobban kezelhető manuális likvidáció útján.

A számlára befizetett vagy beutalt összegek kockázati szempontból nem vehetők figyelembe mindaddig, amíg nem kerül sor azok elszámolására valamennyi érintett finanszírozási és banki csatornában, illetve nem kerülnek hivatalosan jóváírásra a számlán. A likvidációs rendszer automatizált, és fedezeti szabálytalanság/hiány esetén azonnal aktiválódik.

Megjegyzés kiemelt ügyfeleinknek: a külső végrehajtás nem jelent megoldást a valós idejű hiányokra, mivel a külső kötéseket csak az alábbiak közül a későbbi időpontban tudjuk figyelembe venni fedezeti célokra: (i) a Kötés Napján 21:00 (ET), vagy (ii) amikor a külső szolgáltató igazoltan bejelenti és elszámolja a kötést. A lejáró opciókkal a lejárat napján folytatott külső kereskedést szintén nem javasoljuk, mivel előfordulhat, hogy a bejelentés későn vagy pontatlanul történik meg, ami téves fedezetszámításhoz, illetve téves lehíváshoz vagy engedményezéshez vezethet. Azok az ügyfelek, akik a lejáró opcióikkal a lejárat napján, az IB-től eltérő külső szolgáltató útján kívánnak kereskedni, kötelesek legkésőbb 14:50-ig (ET) feltölteni az FTP fájlt, és ezt kizárólag a saját kockázatukra teszik.

Amerikai brókerek által közvetített külföldi részvények fedezeti megítélése

Amerikai bróker-kereskedőként, amelynek bejegyző hatósága a Securities & Exchange Commission (SEC), az ügyfelek értékpapír-tranzakcióinak a megkönnyítése érdekében az IB LLC-re a hitelnyújtással és fedezetkezeléssel kapcsolatos különböző szabályozások vonatkoznak. Külföldi (azaz nem amerikai kibocsátású) részvények esetében a Reg T. lehetővé teszi az amerikai brókerek számára, hogy fedezeti hitelt nyújtsanak azon részvényekhez, amelyek szerepelnek a Federal Reserve Board által időszakonként közzétett „Külföldi fedezeti részvények jegyzékében”, illetve amelyek „piacképesnek” minősülnek a SEC 15c3-1 szabálya vagy a SEC mentesítő levele értelmében.

2012 novemberét megelőzően a „piacképes” kifejezés kiterjedt a külföldi kibocsátók azon tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjaira, amelyek szerepeltek a jelenleg FTSE World Index néven ismert indexben. Ez a definíció egy 1993-as SEC mentesítő levélen alapul és abból a tényből indul ki, hogy bár az Amerikai Egyesült Államokban nem feltétlenül voltak piacképesek ezek az értékpapírok, azokat zökkenőmentesen lehetett viszont értékesíteni az érintett külföldi piacokon. 2012 novemberében az SEC kiadott egy további mentesítő levelet (www.sec.gov/divisions/marketreg/mr-noaction/2012/finra-112812.pdf), amelyben kiterjesztette a piacképes külföldi tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok halmazát azokra az értékpapírokra is, amelyek - bár nem szerepelnek az FTSE World Index-ben - teljesítik az alábbi feltételeket:

 

1. Az értékpapírt egy olyan külföldi tőzsdén jegyzik, amely egy az FTSE World Index által elismert országban található, és ahol az adott értékpapírral már legalább 90 napja kereskednek;

2. A külföldi tőzsde által az adott értékpapír vonatkozásában közölt napi vételi, eladási és utolsó jegyzések folyamatosan az amerikai bróker rendelkezésére állnak egy elektronikus jegyzési rendszeren keresztül;

3. Az értékpapír előző 20 munkanapra vonatkozó medián napi kereskedési volumene a jegyző tőzsdén vagy legalább 100 000 darab, vagy legalább 500 000 USD (a számítást végző bróker által megvásárolt részvények kivételével);

4. Az értékpapír összesített, korlátozásmentes piaci kapitalizációja az előző 10 munkanap mindegyikén meghaladta az 500 millió USD-t.

Megjegyzés: amennyiben egy a fenti feltételeket korábban teljesítő értékpapír már nem teljesíti a fenti feltételeket, akkor 5 munkanapot követően az értékpapír már nem fog piacképesnek minősülni, ezért a brókernek azt a továbbiakban nem-fedezeti értékpapírként kell kezelnie.

A fenti feltételeket nem teljesítő tulajdonviszonyt megtestesítő külföldi értékpapírok nem-fedezeti értékpapírnak minősülnek, így nem rendelkeznek hitelértékkel. Felhívjuk a figyelmet, hogy a fent említett mentesítő levél értelmében a tulajdonviszonyt megtestesítő külföldi értékpapírok fogalma nem terjed ki az opciókra.

Fedezeti módszertanok áttekintése

Bevezetés

Egy adott pozícióra vonatkozó fedezeti követelmény kiszámítása során alkalmazott módszertant nagyrészt az alábbi három tényező határozza meg:
 
1.      A termék típusa;
2.      A terméket jegyző tőzsde és/vagy a terméket forgalmazó bróker (carrying broker) elsődleges szabályozó hatóságának szabályai;
3.      Az IBKR „házon belüli” követelményei.
 
Bár több módszertan létezik, ezeket általában a következő két kategóriába szokás sorolni: szabályalapú és kockázatalapú. A szabályalapú módszerek általában egységes fedezeti rátákat feltételeznek hasonló termékek esetén, nem teszik lehetővé a termékek egymással szembeni beszámítását, és a származékos instrumentumokat a mögöttes eszközhöz hasonlóan veszik figyelembe. Ebben az értelemben megkönnyítik a számítások elvégzését, ugyanakkor gyakran olyan feltételezéseken alapulnak, amelyek – bár egyszerűen végrehajthatók, de – felül- vagy alulbecsülik az instrumentum kockázatát a múltbeli teljesítményéhez képest. A szabályalapú módszertanra jó példa az amerikai Reg. T követelményrendszer.
 
Ezzel szemben a kockázatalapú módszertanok gyakran a termék múltbeli teljesítményét tükröző fedezeti követelményt alkalmaznak, bizonyos mértékig elismerik a termékek egymással szembeni beszámítását, és matematikai árképzési modellek használatával igyekeznek modellezni a származtatott termékek nem-lineáris kockázatát. Bár ezek a módszertanok intuitívak, olyan számításokat tartalmaznak, amelyeket az ügyfél nem feltétlenül tud egyszerűen megismételni. Ráadásul, amennyiben a bemeneti adataik a megfigyelt piaci viselkedésre támaszkodnak, olyan követelményeket eredményezhetnek, amelyek gyors és jelentős ingadozásoknak vannak kitéve. Az ilyen kockázatalapú módszerekre jó példa a TIMS és a SPAN.
 
Függetlenül attól, hogy a módszertan szabály- vagy kockázatalapú, a legtöbb bróker „házon belüli” fedezeti követelményeket alkalmaz, amelyek célja, hogy növeljék a jogszabályok szerinti, vagy alapkövetelményt azokban az esetekben, ahol a bróker kitettsége nagyobb annál, mint amit az alapkövetelmény teljesítésével fedezni lehetne. Az alábbiakban áttekintjük a legelterjedtebb kockázat- és szabályalapú módszertanokat.
 
Módszertani áttekintés
  
Kockázatalapú
a.      Portfóliófedezet (TIMS) – Az elméleti piacközi fedezeti rendszer („Theoretical Intermarket Margin System” vagy „TIMS”) az Options Clearing Corporation („OCC”) által létrehozott kockázatalapú módszertan, ami kiszámítja a portfólió értékét egy sor hipotetikus piaci forgatókönyv alapján, feltételezett árfolyamváltozásokkal és átértékelt pozíciókkal. A módszertan emellett opciós árképzési modellt alkalmaz az opciók átértékelésére, illetve az OCC forgatókönyveket kiegészíti számos házon belüli forgatókönyvvel, amelyek célja a további kockázatok azonosítása, pl. szélsőséges piaci kilengések, koncentrált pozíciók és az opciók implicit volatilitásának változásai. Emellett vannak bizonyos értékpapírok (pl. Pink Sheet, OTCBB és egyes alacsony kapitalizációjú részvények) amelyekre nem lehet fedezeti hitelt felvenni. Miután a portfólióértékek minden forgatókönyv szerint meghatározásra kerülnek, a legnagyobb veszteséget előrevetítő válik a fedezeti követelménnyé.
 
A TIMS módszertannal értékelhető pozíciók közé tartoznak az amerikai részvények, ETF-ek, opciók, határidős egyedi részvényügyletek, illetve azok a nem amerikai részvények és opciók, amelyek teljesítik az SEC piacképességi tesztjét.
 
Mivel ez a módszertan lényegesen összetettebb számításokat alkalmaz, mint a szabályalapú társai, jellemzően pontosabban modellezi a kockázatokat és általában nagyobb tőkeáttételt kínál. Tekintettel a nagyobb tőkeáttételre, valamint arra, hogy a követelmények ingadozhatnak, és gyorsan reagálhatnak a változó piaci feltételekre, a módszertan kifejezetten gyakorlott befektetők számára készült, és minimális kezdeti illetve fenntartási tőkeigénye rendre 110 000 USD és 100 000 USD. A módszertan alkalmazása esetén a részvényekre vonatkozó követelmény általában 15% és 30% között alakul, ahol a kedvezőbb követelmény az olyan erősen diverzifikált részvénycsoportot tartalmazó portfóliókra vonatkozik, amelyek korábban alacsony volatilitást mutattak és amelyek jellemzően opciós fedezeti ügyleteket alkalmaznak.
 
b.       SPAN – A standard kockázati portfólióelemzés („Standard Portfolio Analysis of Risk” vagy „SPAN”) kockázatalapú fedezeti módszertan, amit a Chicago Mercantile Exchange („CME”) hozott létre határidős és határidős opciós ügyletekhez. A TIMS-hez hasonlóan a SPAN is úgy határozza meg a fedezeti követelményt, hogy hipotetikus piaci forgatókönyvek alapján kiszámítja a portfólió értékét, abból a feltételezésből kiindulva, hogy megváltozik a mögöttes termékek árfolyama és az opciók implicit volatilitása. Az IBKR ebben az esetben is házon belüli forgatókönyveket alkalmaz ezekre a feltételezésekre, amelyek figyelembe veszik a szélsőséges árfolyammozgásokat, illetve ezek hatását az erősen pénzen kívüli (deep out-of-the-money) opciókra. A legnagyobb veszteséget előrevetítő forgatókönyv válik a fedezeti követelménnyé. A SPAN fedezeti rendszer részletes bemutatását a KB563 cikk tartalmazza.
 
Szabályalapú
a.      Reg. T – Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board felelős a pénzügyi rendszer stabilitásának a fenntartásáért, és a pénzpiacokon esetlegesen megjelenő rendszerszintű kockázatok megfékezéséért. Ezt részben úgy éri el, hogy korlátozza azon hitelek összegét, amelyeket a brókercégek az ügyfeleiknek nyújthatnak értékpapírok fedezeti kereskedése céljából. 
 
Ezt a célt szolgálja a T rendelet, közkeletű nevén a „Reg. T”, amely előírja a fedezeti számla létrehozásának kötelezettségét, valamint a kezdeti fedezeti követelményt és a fizetési szabályokat egyes értékpapír-tranzakciók vonatkozásában. Részvényvásárlás esetén például a Reg. T jelenleg a vételár 50%-ának megfelelő kezdeti fedezeti befizetést ír elő az ügyfél számára, és lehetővé teszi, hogy a bróker hitelt nyújtson vagy finanszírozza a fennmaradó 50%-ot. Például egy 1 000 USD értékű értékpapírt megvásárló számlatulajdonos ügyfél köteles legalább 500 USD-t befizetni a számlájára, míg a vételár fennmaradó 500 USD részét finanszírozhatja hitelből.
 
A Reg. T kizárólag a kezdeti és a fenntartási fedezeti követelményt írja elő, míg a pozíció folytatólagos tartásához szükséges összeget a tőzsdei szabályok rögzítik (részvények esetében 25%). A Reg. T szintén nem határoz meg fedezeti követelményeket az értékpapír-opciókhoz, mivel ezekről az értékpapírt jegyző tőzsde szabályzata rendelkezik, amelyhez szükséges a SEC jóváhagyása. A Reg.T számlán tartott opciókra szintén szabályalapú módszertant kell alkalmazni, ahol a short pozíciókat a nekik megfelelő részvényként kezelik, a spread tranzakciók pedig fedezeti könnyítést élveznek. Végezetül, a minősített portfólió fedezeti számlán tartott pozíciók mentesülnek a Reg. T szerinti követelmények alól. 

 

Tudjon meg többet

Főbb fedezeti fogalmak

A fedezet nyomon követéséhez és kezeléséhez rendelkezésre álló eszközök

A vásárlóerő meghatározása

Hogyan tudja megállapítani, hogy vett-e fel hitelt az IBKR-től?

Miért kalkulál és jelent fedezeti követelményt az IBKR, amikor nem is vettem fel hitelt?

Fedezeti kereskedés IRA számlán

Mi az SMA és hogy működik?

Főbb fedezeti fogalmak

Overview: 

Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakrabban használt fedezeti szakkifejezéseket:

Hitelértékkel bíró tőke (ELV) – ez alapján kerül meghatározásra, hogy az ügyfél rendelkezik-e az értékpapírpozíciók létrehozásához vagy fenntartásához szükséges eszközökkel. Egyenlő: készpénz + részvényérték + kötvényérték + befektetési jegyek értéke + európai és ázsiai opciók értéke (nem tartalmazza az amerikai értékpapírok, határidős opciók illetve a határidős szegmensben tartott készpénz piaci értékét). 

 
 
Rendelkezésre álló pénzeszközök (ELV – kezdeti fedezet) – Egyenlő: Hitelértékkel bíró tőke, csökkentve a Kezdeti fedezeti követelménnyel.
 
 
Többletlikviditás (ELV – fenntartási fedezet) – Egyenlő: Hitelértékkel bíró tőke, csökkentve a Fenntartási fedezeti követelménnyel.
 
 
Kezdeti fedezeti követelmény - Egy új értékpapír vásárlás minimális része, amelyet a befektetőnek készpénzben kell kifizetnie. Amerikai részvények esetén ezt a Reg. T határozza meg, és a mértéke jelenleg 50% (Reg. T kezdeti fedezet). Az IB valós időben számítja ki a fedezetet, és a Reg. T a nap végén kerül alkalmazásra. Az IB a kötés időpontjában elvégzi a kezdeti fedezeti követelmény ellenőrzését, ami azonban általában alacsonyabb 50%-nál (IB kezdeti fedezet). 
 
 
Fenntartási fedezet követelmény – az a tőkeösszeg, amit egy pozíció folytatólagos tartásához folyamatosan fenn kell tartani. Az Egyesült Államokban az egyes tőzsdék szabályzatai határozzák meg az SEC jóváhagyást igénylő értékpapír-tranzakciókra vonatkozó fenntartási fedezeti követelményeket.  Long részvénypozícók esetén a tőzsdei fenntartási fedezeti követelmény jelenleg 25%, bár a brókercégek gyakran határoznak meg ennél magasabb „házon belüli fedezeti” követelményeket, különösen ha a kérdéses értékpapír árfolyamát alacsonynak tartják, vagy úgy ítélik meg, hogy hirtelen változásoknak van kitéve.  A short részvénypozíciók tőzsdei fenntartási fedezeti követelménye jelenleg 30%.
 
 
Nettó likvidációs érték (NLV) – értékpapírszáma esetén egyenlő: összes készpénz értéke + részvények értéke + értékpapír-opciók értéke + kötvények értéke + befektetési jegyek értéke. Árupiaci számla esetén egyenlő: összes készpénz értéke + árupiaci opciók értéke. 
 
Könnyített fedezeti követelmény (SEM) – amennyiben a kereskedési nap során egy számla Tőke és Hitel Értéke eléri a fenntartási fedezeti követelmény legalább 90%-át, akkor amerikai részvények esetén 15:45-ig (ET) (azaz az alábbiak közül a legkorábban bekövetkező időpontig: (i) 15 perccel a piaczárás előtt, (ii) 15 perccel a likvidálási időszak vége előtt vagy (iii) a Reg. T szerinti végrehajtási időszak kezdetéig) nem kerül sor likvidálásra, amely időpontban a fenntartási fedezeti követelményt teljesíteni kell. Az SEM kezdő időpontja amerikai részvények esetén 09:30 (ET), más termékek esetén pedig az alábbi időpontok közül a későbbi: (i) a piacnyitás időpontja (többszörös jegyzés esetén az utolsó nyitási időpont) vagy (ii) a likvidálási időszak kezdete.  

 

Vásárlóerő - az értékpapírok azon dollárban kifejezett maximális értéke, amelyet további tőkebefizetés nélkül megvásárolhat a számláján.  Készpénzes számla esetén ez megegyezik az ELV vagy az előző napi ELV mínusz a Kezdeti fedezeti követelmény közül az alacsonyabb értékkel.  Fedezeti számla esetén pedig egyenlő a Rendelkezésre álló pénzeszközök négyszeresével (azaz a 25%-os Fenntartási fedezeti ráta reciprokával)
 
Speciális memorandum számla (SMA) – ez se nem tőke, se nem készpénzes számla, hanem egy olyan hitelkeret, amely akkor jön létre, amikor emelkedik egy Reg. T fedezeti számlán tartott értékpapírok piaci értéke.  Bár SMA jön létre, ha a piaci érték az eredeti bekerülési érték fölé emelkedik, a piaci érték későbbi csökkenése nincs hatással az SMA-ra.  Az SMA csak abban az esetben csökken, ha felhasználásra kerül értékpapír-vásárlási vagy készpénzfelvételi célra, és a felhasználásával kapcsolatos egyetlen korlátozás, hogy a későbbi vásárlások vagy készpénzfelvételek nem csökkenthetik a számla egyenlegét a fenntartási fedezeti követelmény alá. Az SMA egyenlege készpénzbefizetés vagy osztalékfizetés esetén is növekedni fog a befizetett dollár összeggel.

 

Értékpapír bruttó pozícióérték (GPV) – Long részvények abszolút értéke + Short részvények értéke + Long opciók értéke + Short opciók értéke + Long SSF névleges értéke + Short SSF névleges értéke + Alapok értéke.

 

Alacsony kapitalizációjú részvényekben tartott koncentrált pozíciók

Az alacsony kapitalizációjú részvényekből koncentrált pozíciókat tartó számlákra vonatkozó fedezeti követelmények az alábbiak szerint alakulnak:

  • A jelenleg hatályos fedezetszámítást követően alternatív stressztesztet hajtunk végre. Ennek keretében minden egyes részvényt és származékaikat olyan stressztesztnek vetjük alá, ami a piaci kapitalizáció 500 millió USD mértékű csökkenését tükröző árváltozást szimulál (pl. 25% egy 2 milliárd USD piaci kapitalizációjú részvény, illetve 30% egy 1,5 milliárd USD piaci kapitalizációjú részvény esetén stb.). Az 500 millió USD vagy annál kisebb piaci kapitalizációjú részvények esetén a stresszteszt azt a forgatókönyvet szimulálja, mintha az árfolyam 0 USD-re esett volna vissza.
  • Azon részvény esetében, amely a legnagyobb visszaesést vetíti előre a kapitalizáció 500 millió dolláros csökkenésekor, ezt a veszteséget összehasonlítjuk a teljes portfólióra vonatkozóan korábban alkalmazott számítás során meghatározott kezdeti fedezettel, és ha nagyobb, akkor ez válik a kezdeti fedezeti követelménnyé.
  • Ha a kezdeti fedezeti követelmény megemelkedik, az ugyanezen részvényre és származékaira vonatkozó fenntartási fedezet a teljes portfólióra vonatkozó kezdeti követelmény mintegy 90%-ára emelkedik.

Kockázatalapú fedezeti megfontolások

  LLC kockázatalapú (azaz portfólió) fedezet  Nem-LLC kockázatalapú fedezet
110 000 USD kezdeti érték követelmény Igen N/A
Fedezeti kereskedés minimális tőkeigénye 100 000 USD IB-HK: 2 000 USD
IB-AU: 2 000 AUD
IB-LUX, IB-IE és IB-CE: 2 000 EUR
IB-SG: 2 000 SGD
 
Teljes körű opciós kereskedési jóváhagyás Igen N/A
PDT         Igen N/A
Stresszteszt Igen Igen
Dinamikus házszkennelési díjak (TOMS) ¹ Igen Igen
Opció vélelmezett volatilitás (IV) változásai  Igen Igen
0,375 USD szorozva a minimális kontraktusonkénti indexszel (kizárólag portfólió-fedezeti termékekre alkalmazandó) Igen Igen
A kezdeti fedezet a fenntartási fedezet 110%-a (kizárólag amerikai értékpapírok) Igen Igen
A kezdeti fedezet a fenntartási fedezet 125%-a (nem-amerikai értékpapírok) Igen Igen
Szélsőséges árszkennelés Igen Igen
Nagy pozíció díj (a forgalomban lévő részvények 1%-át meghaladó pozíció)  Igen Igen
Eladáshoz szükséges napok száma (az átlagos napi forgalomhoz képest nagy pozíció esetén magasabb lehet a kezdeti fedezeti követelmény) Igen Igen
Globális koncentrációs díj (2 legkockázatosabb pozíció +/-30%-os és a többi eszköz +/-5%-os stressztesztje) Igen Igen
Singleton fedezeti módszer kis kapitalizációjú részvényekhez (500 millió USD piaci kapitalizációnak megfelelő árváltozást szimuláló stresszteszt)² Igen Igen
Singleton fedezeti módszer kínai részvényekhez (1,5 milliárd USD piaci kapitalizációnak megfelelő árváltozást szimuláló stresszteszt)² Igen Igen
Alapértelmezett Singleton fedezeti módszer (+30%-os illetve -25%-os árváltozást szimuláló stresszteszt)² Igen Igen
Singleton fedezeti módszer hongkongi ingatlanrészvényekhez (+/-50%-os stresszteszt)² Igen Igen

1  A dinamikus házszkennelési díjak csak bizonyos tőzsdéken érhetők el (ázsiai tőzsdék és MEXDER)
2  Az IBKR úgy számítja ki az egyes részvények és azok származékai potenciális veszteségét, hogy stressztesztnek veti alá őket. A fenti forgatókönyvben a legnagyobb veszteséget előrevetítő részvényre (és származékaira) vonatkozó követelményt összehasonlítjuk azzal az összeggel, ami egyébként a portfólió összesített fedezeti követelménye lenne, és a kettő közül a nagyobb lesz a portfólió fedezeti követelménye
 

 

Hogyan állapítható meg, hogy Önnek keletkezett-e hiteltartozása az IBKR-rel szemben?

Amennyiben egy adott számla összesített készpénz egyenlege negatív (tartozik), akkor a számla tulajdonosa hitelt vesz fel, ami után kamatot kell fizetni. Hitelviszony abban az esetben is fennállhat, ha a számla egyenlege pozitív (követel), az egyenlegek összevezetése vagy az időzítésbeli eltérések miatt. Ennek leggyakoribb példái az alábbiak:

 
1.       Long kontra Short devizaegyenlegek – a számlatulajdonosok akkor vehetnek fel egy adott devizában denominált hitelt, ha azt egy másik devizában fennálló pozitív egyenleggel biztosítani tudják. Vegyünk például egy számlát, amelynek az alapdevizája USD, és amelyen található egy 10 000 dolláros elszámolt long készpénz egyenleg és egy 5 000 eurós elszámolt short készpénz egyenleg, miközben az EUR/USD árfolyam 1,38/1. Ebben az esetben, kimutatási és kamatszámítási célokra, a teljes készpénz egyenleg pozitív 3 088 dollár (10 000 - (5 000 x 1,38)). Mivel minden devizára egyedi finanszírozási és újrabefektetési konstrukció vonatkozik, a short egyenlegen az irányadó kamatlábon és tartományon alapuló finanszírozási költség merül fel. Ezt a költséget ellentételezheti a long egyenlegen az irányadó kamatláb és tartomány alapján realizált kamat.
 
2.       Szegmensenkénti bruttó egyenlegek –Az IBKR Univerzális számlája több alszámlát vagy szegmenst tartalmaz, amelyek mindegyikén lehet pozíciókat és biztosítékokat tartani, ezeket azonban – szabályozói és fogyasztóvédelmi megfontolásokból – tilos összevegyíteni egymással. Ez az elkülönítés nem teszi lehetővé a különböző szegmensekben lévő egyenlegek összevezetését, így az egyik szegmensben található pozitív egyenleggel nem lehet ellentételezni egy másik szegmensben található negatív egyenleget. Vegyünk például egy értékpapír- és árupiaci pozíciókat egyaránt tartalmazó IBLLC számlát, ahol az értékpapír szegmens negatív készpénz egyenlege 3 000 USD, míg az árupiaci szegmens pozitív készpénz egyenlege 8 000 USD. Bár a számla összesített nettó egyelege pozitív 5 000 USD, a short egyenleg után kamatot kell fizetni, amelyet részben ellentételezhet a long egyenlegen esetlegesen realizált kamatbevétel.
 
3.       Short eladás – a short eladás olyan fedezeti ügylet, melynek keretében a számlatulajdonos készpénz helyett részvényeket vesz kölcsön. Bár a short eladásból származó bevétel a számla készpénz egyenlegében kerül jóváírásra, az összeget a részvények kölcsönbe adójának kell felajánlani a részvények visszaszolgáltatásának a biztosítékaként. Ezért, illetve tekintve, hogy a hitelügyletre a saját finanszírozási feltételei vonatkoznak, a hitel biztosítékaként felkínált készpénzt nem lehet figyelembe venni az esetleges fedezeti hitelviszony meglétének a megállapítása során.
 
Vegyünk például egy olyan számlát, ahol a 9 000 USD nettó likvid tőke összetétele: 4 000 USD pozitív készpénz egyenleg, 10 000 USD értékű long részvény, illetve 5 000 USD értékű short részvény. Annak megállapítása érdekében, hogy sor kerül-e hitelfelvételre a long részvénypozíció finanszírozásához, a részvények kölcsönbe adójának biztosítékként felajánlott 5 000 USD összegű készpénzt le kell vonni a teljes 4 000 USD készpénz egyenlegből, ami negatív 1 000 USD egyenleget eredményez. Ezen negatív egyenleg után pedig kamatfizetési kötelezettség keletkezik, és a részvénykölcsön biztosítékaként szolgáló készpénz vagy kamatkötelezettségként jelenik meg (nehezen kölcsönözhető részvények esetén), vagy short részvény-visszatérítésként (ha a részvények könnyen kölcsönözhetők és kellően magasak az újrabefektetési ráták).
 
4.       Elszámolatlan pénzeszközök – a kölcsönök meghatározása a ténylegesen elszámolt pénzeszközök alapján történik, az az időkeret pedig, amelyen belül egy adott tranzakcióval kapcsolatos fizetés esedékes vagy beérkezik, termékspecifikus (pl. a részvények 3, az azonnali devizák 2, a származékok pedig 1 munkanapon belül kerülnek elszámolásra). A kimutatások és a kereskedési platform céljaira a készpénz-egyenlegek kimutatása az elszámolás napja helyett a kereskedés napján történik, úgy, mintha sor került volna az elszámolásra.
 
Ennek eredményeként előfordulhat, hogy egy pozitív készpénz egyenlegű számla valójában még tartalmaz fedezeti hitelt, amennyiben az egyenleg tartalmaz a kölcsönbe vett pénzeszközök felhasználásával vásárolt és még el nem számolt részvények eladásából származó bevételt. Hasonlóképpen, a számla egyenlege a kereskedés napján lehet negatív anélkül, hogy fedezeti hitelt tartalmazna és azon kamatkötelezettség keletkezne, amennyiben még nem került sor a kereskedés elszámolására.
 
A kamatszámítással kapcsolatos további tájékoztatást ebben az angol nyelvű cikkben talál: How Interest is Calculated.

IBKR Australia Margin Accounts

Interactive Brokers Australia Pty Ltd (“IBKR Australia”), which holds an Australian Financial Services License (“AFSL” No. 453554), has been established. IBKR Australia is headquartered in Sydney and has been set up to provide services to our Australian clients. IBKR Australia clients, products and services have some unique characteristics when compared to the Interactive Brokers (“IBKR”) global account and product suite. The purpose of this document is to outline IBKR Australia margin lending offering.

Margin Accounts

IBKR Australia offers two types of margin accounts that will provide all clients excluding SMSF clients with the ability to create portfolios to the maximum degree of risk taking/leverage allowed by IBKR Australia. The two account types are:

• Leveraged Trading account

o Available for both natural persons and non-natural persons, regardless of their regulatory status. However, there are some important differences between the margin accounts available for retail clients and wholesale clients, as outlined below.

• Professional account

o Available primarily for non-natural persons that are confirmed as a professional investor.

Refer to this link for information regarding Australian regulatory status under IBKR Australia.

Important characteristics of IBKR Australia margin accounts are as follows:

• All eligible margin accounts employ a risk-based model to calculate margin requirements. Please click [here] for more details.

• Interest rates on financing may vary depending on the type of client obtaining margin. Please click [here] for more details.

• For all natural person clients (e.g. individuals), only cash or marketable securities may serve as collateral for the margin lending facility, and the collateral deposited must be unborrowed & otherwise free of any mortgage or lien or other encumbrance.

• For all natural person clients, you may only withdraw funds from the margin facility for the limited purpose of repaying another margin lending facility which was used to acquire financial products.

o However, if you are classified as retail you will be not permitted to withdraw from the margin facility if you are already borrowing funds via that facility, i.e. if you are already negative cash, or otherwise if the withdrawal would place your account into cash deficit.

• All retail natural person clients must meet specific financial thresholds in order to be granted a margin account, specifically income must be greater than AUD $40,000 or Liquid net worth must be greater than AUD $100,000. In addition, IBKR Australia is obliged to verify that the information concerning the client’s financial situation that was collected during the application is accurate and complete. If the verified information concerning the client’s financial situation does not meet the thresholds stated above and/or are not comparable to the financials declared by the client during the application, the client will not be granted margin. However, if the client has a valid and recent Statement of Advice (“SOA”) from their registered financial advisor or financial planner that recommends that the client can be issued a margin lending facility and that SOA is made available to IBKR Australia, this additional verification of the client’s personal financial position will not be required.

• In addition retail natural person clients will not be granted a margin account if their occupation is either retired or unemployed or student.

• For all retail clients (both natural person and non-natural person clients), margin loans will be capped at a specific amount (currently set at AUD $50,000, subject to change in IBKR Australia’s sole discretion). However, how much a client can borrow depends on a number of factors, including: the value of the money or assets contributed by the client as security; which financial products the client chooses to invest in, as we lend different amounts for different products under our risk-based model; and the maintenance margin requirement for the client’s portfolio. Once a client reaches their borrowing limit they will be prevented from opening any new margin increasing position. Closing or margin-reducing trades will be allowed. Please click [here] for more details.

• For the non-natural person clients that are NOT categorized as retail clients, IBKR Australia is permitted to utilize for financing purposes a portion of the loan value of the stock these customers hold with IBKR Australia. In simple terms, IBKR Australia borrows money from a third party (such as a bank or broker-dealer), using the customer's margin stock as collateral, and it lends those funds to the customer to finance the customer's margin purchases.

• Please take particular note of how we determine natural person v non-natural person for IBKR Australia trust accounts, as detailed above. It is imperative that if you hold a trust account with IBKR Australia and there exists individuals (natural persons) that are labelled as trustees in your account, then even if you have a corporate trustee, that trust would be considered a natural person trust. The difference between a natural person and non-natural person margin account can be significant as shown above. As a result, please contact customer service if you need to modify trustees.

FAQs: Securities subject to Special Requirements

We are seeing unprecedented volatility in GME, AMC, BB, EXPR, KOSS and a small number of other U.S. securities that has forced us reduce the leverage previously offered to these securities and, at times, limit trading to risk reducing transactions. Outlined below are a series of FAQs relating to these actions.

 

Q: Are there any current restrictions on my ability to trade GME and the other US securities that have been subject to the recent heightened volatility?

A: IBKR is currently not restricting customers from trading shares of AMC, GME, BB, EXPR, KOSS or the other stocks that have been the subject of extreme market volatility. That includes orders to open new positions or close existing ones.

Like many brokers, IBKR placed limits on opening new positions in certain of these securities for a period of time. Those restrictions have since been lifted.

IBKR has not restricted customers’ ability to close existing positions and does not plan to do so.

 

Q: Can I use margin in trading stocks, options or other derivatives on these products through IBKR?

A: IBKR has increased its margin requirements for securities in GME and the other US securities subject to the recent volatility, including up to 100% margin required for long positions and 300% margin on the short side. You can see these margin requirements in your trading platform prior to submitting an order.

 

Q: Why did IBKR place these restrictions on my ability to open new positions in certain securities?

A: IBKR took these actions for risk management purposes, to protect the firm and its customers from incurring outsized losses due to wild swings in prices in a volatile and unstable marketplace.

IBKR remains concerned about the effect of this unnatural volatility on the clearinghouses, brokers and market participants.

 

Q: Does IBKR or its affiliates have positions in these products that it was protecting by placing these restrictions?

A: No. IBKR itself has no proprietary positions in any of the securities.

 

Q: What allowed IBKR to place those restrictions?

A: Pursuant to its customer agreement, IBKR may decline to accept any customer’s order at IBKR’s discretion.

IBKR also has the right to modify margin requirements for any open or new positions at any time, in its sole discretion. After all, IBKR is the one whose money is being loaned in a margin trade.

 

Q: Did those restrictions apply to all or just some of IBKR’s customers?

A: All restrictions – all limits on opening new positions and margin increases – applied to all IBKR customers. They were placed based on the security, not based on the customer.

 

Q: Is my money at IBKR at risk? Has IBKR suffered material losses?

A: IBKR did not incur substantial losses. Through its prudent risk management, IBKR has navigated this market volatility well. In any event, on a consolidated basis, IBG LLC exceeds $9 billion in equity capital, over $6 billion in excess of regulatory requirements.

 

Q: What will IBKR do going forward? How will I know?

A: IBKR will continue to monitor developments in the market, and will make decisions based on market conditions. For current information, please continue to visit our website.

Syndicate content